A kiegyezés után
A kiegyezés után
Jókai a hatvanas-hetvenes években ér el pályája csúcsára; a társadalmi életben elfoglalt szerepe és helyzete is előkelő lesz: országgyűlési képviselőként, saját újság (A Hon 1863–1882) szerkesztőjeként igen széles körben tudja terjeszteni befolyását (társadalmi pozíciója a későbbiekben csak még emelkedett: a nyolcvanas években a trónörökös, Rudolf főherceg belső köreibe is bekerült, a kilencvenes években pedig az országgyűlés felsőházának is tagja lett). Ezekben az években írja legnagyobb és legnépszerűbb regényeit, melyekben egyszerre kívánja érvényesíteni élénk társadalmi érdeklődését, politikai jellegű programosságát, történelmi-mitologizáló elkötelezettségét, valamint korlátlan költői fantáziáját. Így születik meg ezidőben az 1848-49-es történelem nagy, színes, heroikus módon mitologizáló képeskönyve, A kőszívű ember fiai (1869), a reformkori kulturális megújulás író-költő-tudós hőseinek szobrot állító Eppur si mouve (1872), a nemzeti iparosodást propagáló, utópisztikus társadalomvíziótól vezérelt egyszerre realisztikus és csodás (mind lélektanilag, mind „tudományosan” csodás) elemekben bővelkedő Fekete gyémántok (1870), vagy a hősi jellegű, erősen felstilizált nemzetkarakterológiai látomást a tudományos-fantasztikus regények fogásaival vegyítő eposz-imitáció, A jövő század regénye (1872). E korszakban írja meg talán legbonyolultabb (és ma talán legsikerültebbnek tekinthető) regényét Az arany embert is (1872), mely széles és gondosan argumentált, pompásan jellemzett társadalmi háttér előtt mutat be egy nagyszabású, lélektanilag is rendkívül finoman analizált magánemberi konfliktussorozatot (egyszerre érintvén a szerelem, bűn és kétlelkűség problémáját), s ennek során nemcsak nagyon árnyalt, sematizmusoktól mentes figurákat és jellemzéseket tud produkálni, de a bemutatott sorskérdések súlyozása során olyan meglepően mély és „modern” belátásokhoz is eljut, melyek a huszadik századi regényírás néhány fogását is előlegezik.
Tisza Kálmán miniszterelnök híres tarokkpartiján – Ferraris Artúr alkotásán – középen (vendéghajjal) Jókai Mór ül
