Lecke az eszmék megvalósíthatóságáról
Lecke az eszmék megvalósíthatóságáról
Amikor a Pesten megismert és elfogadott radikális eszmevilág 1841-től Nógrád vármegye szolgálatában a magyar hétköznapok valóságával ütközött, óhatatlanul bekövetkezett a mély emberi válság, amit betegségek és szerelmi csalódások súlyosbítottak. E konfliktusok kifejezésére a lírai versek mellett a dráma műfaja kínálkozott. 1842/44-ben Alsósztregován történelmi példázatok (Csák végnapjai, Mária királynő, Nápolyi Endre), Szophoklész-parafrázis (Férfi és nő), töredékek és tervek kerültek papírra; közöttük Madách egyetlen kortárs témájú, mi több, sokban önéletrajzi ihletésű drámája, a Csak tréfa, amelynek világjobbító hőse, Zordy Lorán végül kivonul a társadalomból, majd véget vet életének: monológjait Madách utóbb lírai versei közé is átvette.
Barátság, szerelem és közélet segítette túl a költőt ezen az életszakaszon. Szontagh Pál barátsága egyben eszmetársi kapcsolat is volt: mindketten tisztán látták a feudális vármegye hibáit, visszásságait (s ez a reformellenzék Eötvös József vezette csoportjához, a centralistákhoz kötötte őket), ám ugyanakkor megyei politikusként igyekeztek élni a helyben adott lehetőségekkel is. Madách Imre táblabíró, 1846-tól pedig főbiztos volt, tevékeny résztvevője az 1847. őszi országgyűlési követválasztásnak, s éppen ekkortájt tett hitet egyik barátjának írott levelében – szinte már Danton szavaival – a forradalmi erőszak jogossága mellett. Ezenközben magánélete harmonikus: 1845-ben vette feleségül az öt évvel fiatalabb Fráter Erzsébetet, „Lidércké”-t, akitől nemcsak vérmérsékleti, hanem felekezeti és műveltségi különbség is távolíthatta volna, ám akkori, új otthonuk, Csesztve udvarháza egyelőre boldog házasévek színtere.
Szállóigék Az ember tragédiájából
A gép forog, az alkotó pihen.
*
Nem adhatok mást, csak mi
lényegem.
*
Fukar kezekkel mérsz,
de hisz nagy úr vagy...
*
Az ebnek is eb legfőbb ideálja...
*
Küzdést kívánok, diszharmoniát...
*
A tett halála az okoskodás.
*
Nem az idő halad: mi változunk...
*
Milljók egy miatt.
*
Nem messiás-é minden újszülött?...
*
Még a borsón is szépet álmodom.
*
...azt mondom: vége a komédiának.
*
Anyának érzem, óh, Ádám, magam.
*
Mondottam, ember:
küzdj és bízva bízzál!
A gép forog, az alkotó pihen.
*
Nem adhatok mást, csak mi
lényegem.
*
Fukar kezekkel mérsz,
de hisz nagy úr vagy...
*
Az ebnek is eb legfőbb ideálja...
*
Küzdést kívánok, diszharmoniát...
*
A tett halála az okoskodás.
*
Nem az idő halad: mi változunk...
*
Milljók egy miatt.
*
Nem messiás-é minden újszülött?...
*
Még a borsón is szépet álmodom.
*
...azt mondom: vége a komédiának.
*
Anyának érzem, óh, Ádám, magam.
*
Mondottam, ember:
küzdj és bízva bízzál!
