A bujdosó fejedelem írói műfajváltása
A bujdosó fejedelem írói műfajváltása
Lengyel és francia földön levélíróként folytatta erőfeszítését, hogy Erdély ügyét belefoglalják az egyetemes európai békekötésbe. 1715 augusztusában csalódottan visszavonult a versailles-i királyi udvarból a grosbois-i kamalduli kolostorba. Itt janzenista olvasmányai és főleg Szent Ágoston hatására hozzáfogott a Confessio peccatoris... (Egy bűnös vallomása...) c. önéletrajzi munkájához. Az 1717 karácsonyán elkezdett latin vallomásírást 1717 tavaszán – a szultán titkos meghívólevele vételekor – felfüggesztette, s csak Mémoires-jainak, a magyarországi háborúról szóló francia emlékiratainak megírása után, augusztusban fejezte be első könyvét. 1717 szeptemberében elhajózott, hogy török segítséggel hazatérjen trónjára. Törökországi reményeinek meghiúsulásakor Drinápolyban folytatta a Confessió-t, s harmadik könyvét 1719 végén fejezte be Jeniköyben. Önvallomásai után 1720 áprilisától rodostói „íróházában” elmélkedéseket, Meditationes – Méditations – írt a Szentírásról; latin s francia nyelvű imádságokat, Aspirationes Principis Christiani – Aspirations d’un Prince Chrétien, Fohászok alkotásával foglalkozott. Politikai és erkölcsi végrendeletének szánt két munkája, Réflexions... (1722) (Gondolatok a keresztény ember polgári életének és udvariasságának alapelveiről) és Tractatus de potestate – Traité de la puissance (Értekezés a hatalomról) (1725). Együtt jelentek meg Párizsban Testament politique et moral du Prince Rakoczi, hágai (1751) impresszummal. Rákóczi Mémoires-jainak első kiadása előbb jelent meg (Hága, 1739). Fejedelmi ura és írótársa 1735. április 8-án bekövetkezett halálát Mikes kamarás örökítette meg. Az ő közreműködésével jutott el Grosbois-ba – Rákóczi végakaratának megfelelően – Rákóczi kéziratos írói hagyatéka a szívét tartalmazó urna kíséretében.
