Ezt jól kitalálták!
Ezt jól kitalálták!
Az irodalom, a művészet a valóság vagy az elképzelt dolgok megragadására törekszik, ebben a folyamatban az író tapasztalatait, ismereteit, gondolatait, képzeletét, formákat alkotó tehetségét használja művének megalkotásához.
A szórakoztató irodalom legfőbb eszköze a képzelet, ennek segítségével formálódik a cselekmény, amelynek érdekesnek, a kíváncsiságot lekötőnek, fordulatosnak kell lennie.
A képzelet természetesen csak a valóság elemeiből építkezhet, legvadabb, legelképesztőbb termékei is azokból kerülnek együvé. A módszerek viszonylag egyszerűek, szinte a számtani alapműveletek szintjén mozognak, az egyszemű óriás a kivonás, a kentaur a felezés és összeadás, a törpe az osztás eredménye. Pozitív tulajdonságok ősszegzéséből emberfeletti hősök, negatív tulajdonságok összeadásából démoni alakok születnek.
A képzelet korlátait mutatják a szórakoztatásban megjelenő típusok és sémák, erejét azok a szerkezetben, cselekményben megjelenő újdonságok, amelyeket korábban nem fedeztek fel, s amelyek egy-egy írót iskolateremtő, formateremtő alkotóvá emelnek. Az „idő” és a „gép” fogalmát és valóságát H. G. Wells előtt senki sem kapcsolta eggyé, az újítás számtalan követőre talált a tudományos-fantasztikus irodalomban. E. A. Poe zseniális ötlete kellett a kíméletlen logikával gondolkozó detektív alakjának, Dupin úrnak megszületéséhez, számos utódjának sikeréhez.
A szórakoztató irodalom a valóság bizonyos elemeinek felhasználása mellett szinte gátlástalanul, korlátozás nélkül merít a „magas” irodalom eszköztárából, egyes típusainak előtörténetében mindig ott találjuk a világirodalom nagy és valódi értékeit.
A cselekmény meghatározója a kaland, vagyis az a pillanat, amelyben a hős az ismert és megszokott világból ismeretlenbe kerül, vagy azzal találkozik. Így fedezi fel Robinson a lakatlan szigetet, a karriertörténet hőse a társadalom titkos erőit, a szerelmes ifjú a szeretett nő lelkét (testét!), a detektív a gyilkost, a tudós egy új csodafegyver titkát, a cowboy, a légiós, a kémelhárító vagy a kém a maga ellenfelét, a misztikus regény hőse a túlvilág rejtélyeit, esetleg magát a Sátánt. A kaland érdekessége, újszerűsége, vagy bizonyos témáknál – szerelmi történetek éppen ismétlése kelti fel az olvasó érdeklődését, elégíti ki élmények utáni, megismerési vágyát.
Az erotikus irodalom álcázott változatokban jelent meg
A szórakoztatóipari termék értékét a piac szabja meg, mértékévé az eladott példányszám válik, s a gyorsaság, amellyel a beléfektetett tőke megtérül. Így jelenik meg az olvasói elismerés, amely az írásművet a cselekményességben, a fordulatosságon, az izgalmi elemeken, végeredményben a megcsináltságon, az írói ötletességen, ügyességen méri, és a témát vagy a főszereplőt tartja meghatározónak. Ez utóbbit legtöbbször a lexikonok, sőt az esztéták és irodalomtörténészek is elfogadják és rémtörténetekről, kémtörténetekről, detektívtörténetekről, cowboyregényekről, gengszterhistóriákról beszélnek. A piaci verseny, a külföldről beáramló könyvek mennyisége és minősége a magyar szerzőket számos témában a perifériára szorította, kibontakozásukat szinte lehetetlenné tette.
