A két világháború közötti időszak
A két világháború közötti időszak
De nem volt szerencsésebb az ezután konszolidálódó hatalom sajtóval szembeni, kezdeti állásfoglalása sem: 1919 végétől előzetes cenzúrát vezettek be s az előző rendszert bármilyen mértékben támogató irodalmat tiltani, üldözni igyekeztek. Később, a megjelenés előtti bemutatás utólagos ellenőrzésre változott a kötelespéldányok alapján. Vagyis tulajdonképpen minden megjelenhetett, csak bizonyos jellegű és tartalmú írásokat sajtóperek kísértek, melyek szankcionáltak ugyan, de egzisztenciális következménnyel nem jártak. Ugyanakkor lehetőség volt az ellenőrzés kikerülésére is, ezt mutatják az illegális kiadványok, melyekkel elsősorban a politikai szélsőségek éltek. A helyzet lényegesen Magyarország második világháborús hadba lépése után romlott, az újból bevezetett korlátozások s a zsidótörvények miatt.
Feltétlenül meg kell itt említeni a két világháború közötti könyvkiadás két fontos jellemzőjét. Egyik a területvesztések következtében más országok fennhatósága alá került magyarok anyanyelvű könyvekkel való ellátása és saját könyvkiadási gyakorlatuk. Erdély, a Felvidék és a Délvidék elveszítése nagyarányú piacvesztést jelentett ugyan, de a szellemi kapcsolatok fennmaradtak, s ez lehetővé tette, ha nehezen is, a könyvkiadás egységének megtartását, a feladatok megosztását. Ekkor lett központi kérdéssé, hogy az anyaország miként, milyen anyagi és politikai eszközökkel támogassa a határokon túli magyarok művelődését. Ugyanakkor azt is világosan kell látni, hogy a más nyelvi és társadalmi közegben (ideértve a sokszínű nyugati emigrációt is) születő és formálódó irodalom sajátos, a magyarországitól eltérő jellegzetességekkel is rendelkezett és rendelkezik, bár kétségtelenül a magyar nyelvű kultúra része.
A két világháború közti korszak másik jellegzetessége néhány kisebb, nem tőkeerős kiadó jelenléte a nagy vállalatok árnyékában. A múlt század utolsó évtizedeitől kezdve több ország művészeti életében megfigyelhetjük, hogy egyes művészek, iparművészek a nagyipari eszközöktől és technikától, formavilágtól visszatértek a feledésbe merült kézműves hagyományokhoz, mivel mindkettőt a fejlődés egy-egy, önálló és egyenrangú útjának tekintették. Ez a felfogás hatott a könyvművészeti törekvésekre is, melynek élenjáró képviselői a megmerevedett sémákból a hagyományok felhasználásával (vagy azok teljes elvetésével) szándékoztak új kifejezési formákra találni. Kísérleteiknek a másféle termelésre berendezkedett rendszerek nem tudtak helyet biztosítani, így inkább saját, kisebb műhelyeikben dolgoztak s tevékenységükkel kiegészítették és bizonyos értelemben megújították a könyvkiadást. Közülük különösen fontos a Nyugat Kiadó, a Kner nyomda és a Tevan nyomda.
A Nyugat kiadó 1910-ben jött létre. Jelentőségre a lap köré tömörült szerzők műveinek kiadásával tett szert, bár e művek nagy része utánközlés volt. Az 1920-as évek közepén némileg megváltozott néven felújította tevékenységét, s könyvkiadással 1930-tól foglalkozott ismét. Legsikeresebb kiadványa Babits Mihály összefoglalója Az európai irodalom története volt, de jelentősek Kosztolányi kiadásai is. A folyamatos anyagi nehézségek miatt könyveik külső megformálására nem tudtak sokat áldozni.
Annál jelentősebb viszont ezen a téren a két vidéki kiadó: a Kner nyomda Gyulán és a Tevan nyomda Békéscsabán. Előbbi anyagi lehetőségeit közigazgatási nyomtatványok előállításával alapozta meg, saját kiadványainál pedig a tipográfiai minőség megújítására törekedett. Ezt először a (népi) hagyományok felismerésével és Kozma Lajos illusztrátori segítségével érték el. Az első világháború után Fülep Lajos hatására a klasszicista antikva, azaz a latin írás betűinek harmóniáját, a szedéstükör tisztaságát tartalmazó könyvek lettek mintái kiadványaiknak. A Tevan nyomda eleinte alkalmi kiadványokat állított elő. Könyvművészeti szempontból amatőr bibliofil sorozata jelentős. Fontosak a modern magyar szerzőket közreadó egyedi kiadványai is. Az előállítás során fokozott figyelmet fordítottak minden fázisra, tehát a szöveg kijelölésére, a kötet megkomponálására, a papír kiválasztására, a szedés pontosságára, a nyomtatóműhely jó munkájára, a könyvkötés szépségére is.
Kner Izidor Kiadványa, melyet Király Györggyel készített el
Nyugat kiadványok az első világháború előtt és után
