A Magyar Tudományos Akadémia könyvtára
A Magyar Tudományos Akadémia könyvtára
1826. március 17-én az országgyűlés elfogadta a Magyar Tudós Társaság létrehozásáról szóló tervezetet. Két nap múlva gróf Teleki József (1790-1855) felajánlást tett annak könyvtárára. Mivel az anyaintézménynek sem volt ekkor még önálló épülete, csak hosszabb idő után, 1844-ben vált lehetségessé a könyvtár átadása.
A Magyar Tudományos Akadémia épülete
E gyűjteményre is jellemző volt a csekély beszerzési keret és az akadozó kötelespéldány-szolgáltatás. Ellenben a kiépülő külföldi kapcsolatok következtében egyre rendszeresebbé vált a nemzetközi kiadványcsere. S ahogy a másik két könyvtár esetében: az Akadémia könyvtárának állományát is sok és jelentős magánadomány gyarapította. Az 1860-as évek közepén költöztek mai helyükre, a Duna mellé, s 1868 szeptemberében adták át a könyvtárt az olvasóknak. Az átköltözés után megkezdték a címfelvételek pótlását is. E munkát két körülmény gátolta erősen: egyfelől az, hogy könyvtárosainak száma alatta maradt a nemzetközileg elfogadott normáknak, másfelől pedig az, hogy az Akadémia épületének tervezésekor nem vették figyelembe a könyvtári állomány növekedését, emiatt a raktárak már az 1890-es évek közepére zsúfolásig megteltek. Ráadásul az olvasói katalógus összeállítása is nehézkesen és lassan folyt, bár a helyzetet javította az, hogy jelentős különgyűjteményeiről nyomtatott katalógusokat bocsátott közre.
A raktárhiány az első világháború utáni években olyan tűrhetetlenné vált, hogy a kevésbé keresett szakok anyagát kénytelenek voltak kivonni a forgalomból. A megszakadt nemzetközi kapcsolatok miatt a cserepartnerek száma jelentősen csökkent, majd elfogyott. Problémát okozott, hogy a könyvtár vezetői olyan idős tudósok közül kerültek ki, akik saját szakterületükön komoly eredményeket értek el, csupán a könyvtári munkákban nem volt gyakorlatuk.
