A dualizmus korának legjelentősebb kiadói
A dualizmus korának legjelentősebb kiadói
Elsőként az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaságot kell említeni. A két Emich Gusztáv, apa és fia alapozta meg az 1868-tól részvénytársasággá alakult céget. Az egymást váltó igazgatók ügyes kiadói és gazdasági politikával a könyvpiac jelentős részét megszerezték maguknak. 1917-ben részvényeinek többségi birtokosa Miklós Andor (1880–1933) lett, ekkor Az Est-lapokkal egyesítve a legnagyobb kiadóvállalat volt. Fennállása alatt fontos folyóiratokat és szerzőket (pl. Petőfi Sándor, Madách Imre, Jókai Mór, Vajda János, Ambrus Zoltán, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső) jelentetett meg. Tudományos kiadványai közül feltétlenül említeni kell a Czuczor-Fogarasi féle szótárt, Kazinczy Ferenc levelezését, Beőthy-Badics képes irodalomtörténetét, a Szilágyi Sándor szerkesztette tízkötetes magyar történetet vagy az 1920-as évek végétől megjelenő, 18 kötetes, felújított, Az állatok világa c. monográfiát, Alfred Brehm művét.
Részletek Mikszáth Kálmánnak a gyermekek számára írt verseskönyveiből. A Légrády Testvérek kiadása
A Franklin Társulat a Landerer és Heckenast cégből 1873-ban létrejött részvénytársaság volt. Irodalmi tanácsának Hunfalvy János, Gyulai Pál és Arany László is tagja volt. A századforduló fontos, a középosztálynak szóló, ízlésformáló folyóirata, a Vasárnapi Újság megjelentetése mellett, 1879-ben átvették Ráth Mórtól a Budapesti Szemlét, melynek tudományos színvonalát Gyulai Pál szerkesztése biztosította. Sorozatai közül igen jelentős volt a Filozófiai Írók Tára és a Jeles Írók Iskolai Tára, valamint a szintén Gyulai Pál szerkesztésében elkezdett Olcsó Könyvtár. A kiadó más sorozataiban sikeresen népszerűsítette a hazai irodalom régebbi és újabb alkotásait. A megjelentetett művek sokszínűségét és egyben a gazdasági eredményekre való törekvést mutatja, hogy kiadták a Budapesti Cím- és Lakásjegyzék, valamint a Corpus Juris Hungarici sok-sok kötetét is. Fontos ismeretterjesztő és olvasóközönséget nevelő feladatot vállaltak s egyben kedvező szellemi terepet biztosítottak a tudományos gondolkodás számára Verne Gyula műveinek megjelentetésével. A kiadó az 1900-as évek elején megszervezte lektorátusát is, ahol Mikes Lajos, Wildner Ödön, Rózsa Miklós és Schöpflin Aladár dolgozott.
Elegáns kötés a múlt század végéről
A Révai Testvérek Irodalmi Intézet családi vállalkozásként jött létre. Eleinte csak könyvkereskedéssel foglalkoztak, s csak 1880-ban létesítették a kiadói részleget. Jól sikerült közönségszervező akciókkal nagy olvasótáborra tettek szert, az általuk kiadott Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Reviczky Gyula, Vajda János füzetes kiadványok éppen úgy vevőjükre találtak, mint Az Osztrák-Magyar monarchia írásban és képben c. 21 kötetes birodalom-leíró monográfia, mely a korabeli magyar könyvkiadás jelentős teljesítménye volt. Nagy sikert aratott a százkötetes, Jókai Mór műveinek nemzeti díszkiadása. De közrebocsátották Mikszáth Kálmán és Ambrus Zoltán munkáit is szerzői kiadásokként. A múlt század végén a Franklin Társulattal közösen tízkötetes Nagy képes világtörténelmet jelentettek meg. Az első világháború előtt megvették a Pallas Nagy Lexikona eladási jogát, majd kiegészítve, átdolgozva Révai Nagy Lexikona címen árusították. Kötetei a megjelenés előtti időszakokra vonatkozó ismereteket magas szinten foglalták össze, használatuk az adott korra vonatkozóan ma is nélkülözhetetlen.
E nagy részvénytársaságok mellett természetesen tovább is működtek testületi, intézményi kiadók (pl. a Magyar Tudományos Akadémia, Központi Statisztikai Hivatal kiadói), az életképes magánnyomdák és könyvkereskedő kiadók is. Ez a rendszer igazán változatos és minden réteghez szóló kiadáspolitikára volt képes. Vállalt feladatának a vizsgált időszak legnagyobb részében megfelelt: értékteremtő, szépirodalmi és szaktudományos szempontokból egyaránt jelentős műveket tett le az olvasók asztalára, fordítások megjelentetésével bekapcsolta őket az európai és Európán kívüli kultúrkörökbe, szívósan igyekezett terjeszteni a műveltséget; nem rajta múlt, hogy ez nem mindig sikerült.
A Franklin-Társulat rendkívül népszerű Verne-sorozata
A növények természetrajza képekben. A magyar változatot gondozta Borbás Vince. Kiadója Pfeifer Ferdinánd volt
