Kittenberger Zoo – Veszprém
Kittenberger Zoo – Veszprém
Több mint ezer évvel ezelőtt, amikor őseink vándorlásai véget értek, a letelepedés, majd az államalapítás csak kemény harcok árán történhetett meg. Első királyunk, Szent István, a régi világot jelképező pogányokkal Veszprém közelében ütközött meg. A legenda szerint Koppányt, a pogány vezért is itt, egy sziklás, erdős völgyben fejeztette le. Azóta a völgyet Fejes-völgynek nevezik. Az elmúlt évszázadokban a Fejes-völgy még vadon volt, ám amikor a város terjeszkedése megindult, kinevezték szeméttelepnek. A század elején kiirtott tölgyek helyére, a mészkősziklás völgy mindkét oldalára feketefenyőt telepítettek.
Harmicnégy évvel ezelőtt végre megszületett egy régen várt döntés, miszerint az egykori szeméttelep helyén felépítik hazánk második vidéki állatkertjét. Megalkották az első terveket, elkészültek a térképek, megindult a levelezés és megmozdult az egész város. Jöttek nők és férfiak, fiatalok és idősek dolgozni, részt vettek katonák, egyetemisták, gyerekek a munkálatokban. Szakmailag nagy segítséget nyújtott a budapesti állatkert, ahonnan sokféle ajándékállat érkezett. Öt hónapig tartó, kemény munka után, 1958. augusztus 2-án, szerda délután lehullott a nemzeti színű lepel arról a székely kalotaszegi kopjafáról, mely a névadó nagy Afrika-kutató, vadász és vadászati szakíró, Kittenberger Kálmán emlékét idézi.
Azóta nehézségekkel, gondokkal és örömökkel teli több mint három évtized telt el. Napjainkban az állatkert területe háromszorosa a kezdetinek, megsokszorozódott a bemutatott állatok faj- és egyedszáma is. Ma az állatkert tudományos ismeretterjesztő intézmény. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy évente sok százezren jönnek el a Fejes-völgybe megismerkedni öt világrész sok száz állatával. Az állatkert munkatársai rendszeresen tartottak és tartanak ismeretterjesztő előadásokat.
A Kittenberg Zoo vezetőinek reményei szerint a következő éveket a régóta várt megújulás és korszerűsítés fogja jellemezni. Ma már szinte biztosnak látszik, hogy első lépésben az egykor olyan híres majomház felújítására kerülhet sor. Tágas külső kifutókat, jobb belső térkihasználást álmodtak úgy, hogy az állatok bemutatása, láthatósága is javuljon.
A többi állatnál is természetszerűbb tartásmód kialakítása a cél, hiszen csak így tudja „köteles részét” vállalni a kiveszőben lévő fajok fenntartására, szaporítására, visszatelepítésére létrehozott programokból. Ugyanígy többet vállalnak az ismeretterjesztésből, a fiatalok neveléséből is, de ennek a feltételei sem adottak maradéktalanul. Joggal tehetik fel a kérdést: miként kívánják mindezt megvalósítani? Bevételeik növelésében (nem elsősorban a belépőjegyekből), költséggazdálkodásuk ésszerűsítsén túl, abban bíznak, hogy a Kittenberger ZOO Alapítvány jelentős támogatókat találhat.
A veszprémi állatkertben különlegesen értékes és az országban egyedülállóan gazdag a patás állatok gyűjteménye. Különösen széles körű a ragadozó emlősök állománya is. A veszprémi állatkertet évente közel negyedmillióan keresik fel, forgalma különösen nagy a nyári hónapokban, amikor a balatoni idegenforgalmi szezon a legerősebb.
