A mecseki kultúrpark állatkertje
A mecseki kultúrpark állatkertje
A főváros, Debrecen, Veszprém példája nyomán 1958-ban vetődött fel Pécsett is a gondolat, hogy a Mecsek déli oldalán, a Misina alatt a hegység és a környék állatvilágát bemutató parkot kellene építeni.
A gondolat hamarosan sok lelkes pártfogóra talált. A város vezetőinek döntése alapján 1959. április 17-én megtörtént az első kapavágás, majd Pécsett addig soha nem tapasztalt társadalmi összefogás eredményeként – az akkori árak figyelembevételével – 8 072 565 Ft társadalmi segítséggel 1960. aug. 19-én megnyílt a Pécsi Állatkert.
A megnyitás napján 34 fajt, fajtát és összesen 84 egyedet mutattak be, zömmel mecseki faunát. Az első napon 24 000 látogató kereste fel az új látványosságot. Néhány év múltán számos egzotikus és értékes állattal gyarapodott a kert. Segített a Fővárosi Állat- és Növénykert, segítettek a társintézmények (Debrecen, Veszprém), és segítettek a város és Baranya megye mezőgazdasági és ipari üzemei (takarmány, társadalmi munka, anyag).
Lassan beépült a három és fél hektárnyi, igen kicsire szabott állatkert, mely napjainkban eljutott a telítettség végső határáig, s ez meghatározza a legfontosabb teendőket is.
A Pécsi Állatkert egyik lakója: hóbagoly
Állatállományuk fő profilja a hazai kisragadozók és kispatások bemutatása, de megtalálható több majomfaj, köztük a gibbon és a csimpánz. A ragadozók közül négy hiúz és farkas alfaj, tigris, puma, párduc és oroszlán, amerikai bölény, zebra, jávorantilop, fekete bivaly, őstulok, magyar szürkemarha a főbb érdekességek.
Tenyésztési eredményeik főleg a gím- és dámszarvas, valamint az őztartásban számottevőek, de jól szaporodnak a hazai juh-, kecske- és sertésfélék, a szürkemarha, fekete bivaly, jávorantilop, zebra, amerikai bölény. Rendszeresen szaporodnak majmaik és jó a bennettkenguru-tenyészet. A madarak közül az uhu, vörösvércse, különböző papagájok, díszbaromfiak és fácánok tenyésztése érdemel említést.
A hetvenes évek első felétől a bemutatás mellett az állatkert hasznos kísérletek műhelye lett, kapcsolatot teremtett a különböző, főleg zoológiai és természetvédelmi feladatokhoz. Az iskolai élővilág oktatásának, a természettudományos nevelés segítségére szakmai vezetéseket, állatkerti sétákat szerveztek. Új formát jelentettek az állatkerti élővilágórák, a kertben működő biológiai, természetvédelmi szakkörök. Az állatkertek közül az elsők között szervezték meg a ma már több mint két évtizede működő ZOO-iskolát, 1974 óta bentlakásos formában is. Különböző kiállításaik, vetélkedőik, madarak és fák napi rendezvényeik, állatszépségverseny programjaik stb. közkedveltek Pécsett, Baranyában és a megye határain túl.
Jelentős szakmai fejlődés volt, hogy 1985-ben a város központjában, tíz méterrel a föld alatt, közel ezer négyzetméternyi területen megnyílt a pinceakvárium és terrárium több mint 100 hüllő- és halfaj bemutatásával. A halszaporulat mellett joggal büszkék a boa-, tigrispiton-, anakonda- és kajmánszaporulatra, a létesítményben működő oktatási központra és rendszeres rendezvényekre.
A fejlődés ellenére a mai kihívásoknak egyre nehezebb megfelelni. Az infláció hatása, a fokozódó kiadási terhek, a költségvetési támogatás stagnálása, felújítási és fejlesztési pénzösszeg teljes hiánya, a terület rendkívül szűkös volta lassan az intézmény további létét is veszélyezteti.
