Patkányirtók
Patkányirtók
Két olyan ragadozó is él hazánkban, amelyek gyakran megfordulnak az urbanizált környezetben, sőt tartósan is megtelepedhetnek ott, ezek a nyest és a közönséges görény. Mindkettő esküdt ellensége a patkányoknak. A nyest padlásokon, templomtornyokban telepszik meg, és onnan indul portyázni éjszakánként. Ha valaki éjjel rója az utcákat a Svábhegyen, a Városmajor vagy a Pasarét környékén, néha találkozhat a jellegzetes, lomhának tűnő ugrásokkal mozgó, fehér mellényes ragadozóval. A nyestről részletesebben már az erdei élőhely tárgyalásánál volt szó.
A görény különösen az őszi-téli időszakban bukkan fel gyakran a falusi udvarokban és a tanyák környékén. Bundája feketével árnyalt sötétbarna, oldalai világosabbak, sárgás árnyalatúak. Farka bozontos, a hát színével megegyező . Jellemző az orra körül és a füle előtt lévő fehéres folt, erről a görényt könnyű felismerni. Testhossza 310–460 mm, farokhossza 115–180 mm, súlya 1000–1500 gramm (hím) és 650–815 (nőstény) gramm.
Kint a mezőkön földi lyukban, faodúban, fa- vagy kőrakás alattsűrű nádasban tanyázik, de ha úgy dönt, hogy székhelyét a faluba vagy a tanyára teszi át, ólak padlásán, ölfarakás alatt, szalmakazalban, pajtában, istállóban telepszik meg.
Magánosan él, hím és nőstény csak a párzáskor találkozik. Vadászterületét őrzi fajtársaitól. Valéamennyi menyétfélének vannak ún. végbélmirigyei, melyek bűzös váladékot termelnek. Ez a görény esetében fokozottan érvényes, innét a mondás: büdös, mint a görény. Az állat territóriumának határait jelöli meg a váladékkal, de üldözője is ebből kap egy illatos adagot, ha nagyon megközelíti.
A görény főleg szürkületkor és éjszaka jár vadászni, de csendes környéken nappal is mozog. A dinnyési halastavaknál és másutt is találkoztam napsütéses déli időben portyázó görénnyel. Jól úszik, és mászni is tud, de ebben meg sem közelíti a nyestet vagy a nyusztot, így inkább a talajon vadászik. Zsákmánykereső körútjain egyetlen éjszaka 3-5 kilométert is megtehet.
Párzási ideje februártól áprilisig, néha júniusig tart. A vemhességi idő körülbelül 42 nap (Heptner oroszországi adatai szerint 45–63 nap), a nőstény évente egyszer 2–12 (rendszerint 4-6 kölyköt) ellik. Ezek szemei csak öthetes korukban nyílnak ki, a nőstény hat hétig szoptatja őket. Ősszel már önállóan vadásznak, de nagyon gyakran egészen tavaszig anyjuk közelében maradnak. Egyévesen ivarérettek. Szabadban elérhető életkorukat 12–15 évre becsülik (Görner és Hackethal, 1988).
A görény tápláléka főként rágcsálókból áll, például nagyon sok patkányt fog. Téves és egyoldalú beállítottságot jelent tehát, ha csak mint a tyúkok gyilkosát emlegetjük. Természetesen elfogja a baromfit, kiissza a tojást, ha hozzájuk férhet, de ahol a tyúkokat, kacsákat este biztonságos ólba zárják, nem tehet bennük kárt. A görény ellen tehát könnyű védekezni. Biztonságos, jól zárható ólak kellenek, és amikor a tyúkok már elültek, nem szabad elfelejteni becsukni vagy bezárni az ajtót. A görény soha nem rág lyukat az ól oldalán, hogy a baromfihoz férjen, fogai az ilyen munkára teljesen alkalmatlanok. Azt viszont sokan tapasztalhatták, hogy ahol görény telepedett meg, onnét eltűnik a patkány.
Az erdőből vagy a nyílt területekről gyakran a falusi udvarokba látogat a görény
Európai viszonylatban a görény állománya megfogyatkozott, ennek okát a szakemberek sok egyéb mellett a mind gyakoribb száraz időszakokban és a nedves területek kiszárításában keresik.
S. E.
