Templomokban tenyésztették
Templomokban tenyésztették
Azt, hogy a házi egér mikor csatlakozott az emberhez, nehéz lenne megmondani. Valószínűleg akkor, amikor őseink először határozták el, hogy élelmiszerraktárakat készítenek, ahová az egereknek már érdemes volt beköltözniük. Az mindenesetre biztos, az egerek már az ókori istenhitben nagy szerepet játszottak. A perzsáknál az egér mint a rettegett Ahriman isten teremtménye szerepelt. Kis-Ázsiában például Nagy Sándor idejében (Kr. e. 336–323) az egerek tisztelete széltében elterjedt volt, de hasonló megbecsülésben részesült ez a kis rágcsáló Görögországban és Szicília szigetén is. A templomokban 2000 éven át tartottak és tenyésztettek főleg fehér egereket, a rómaiak idejében elsősorban az augurok (madárjósok) részére. Ha az egerek jól szaporodtak, az biztonságot, jólétet jelentett. Ugyanakkor a rómaiak és a görögök nagyon rossz jelnek tartották, ha a templomokban az egerek megrágcsálták az arany- és ezüsttárgyakat. A szláv népeknél és Németországban sokáig tartotta magát a babona, miszerint az egerek az öreg, összeomlás előtt álló házakból elmenekülnek, tehát előre megérzik a bajt. Hazánkban ugyanezt vélték villámcsapással kapcsolatban. Nagy szerepet játszottak az egerek, különösen a fehér egerrek, Japánban és Kínában is.
A nagyváros egyre több állatnak nyújt fészkelő és táplálkozóhelyet
A japánok nagyon rég tenyésztik és hobbiállatként tartják a fehér egereket, valószínűleg angol kereskedők onnét hozták az első laboratóriumi példányokat Európába több mint száz évvel ezelőtt. Ma már milliószámra tartják és tenyésztik őket Európában és Amerikában, de szinte az egész világon; a gyorsan szaporódó fehér egerek az egészségügy megbecsült apró közkatonái.
Az ember talán legősibb kísérője a házi egér
S. E.
