Melegben nő az étvágy
Melegben nő az étvágy
A változó testhőmérsékletű (poikiloterm) halak élettevékenysége, ezen belül egész anyagcseréjük leginkább a vízi környezet felmelegedésétől vagy lehűlésétől függ. Meleg nyáron, amikor pl. a Balaton vízhőfoka eléri – sőt meghaladja a 24 °C-ot, a halak szinte válogatás nélkül esznek. Ilyenkor a horgászok rendszerint gazdag zsákmánnyal térnek haza. a kora hajnali órákban ekkor még az évek óta keresett, óriási nádi ponty is horogra csalható. A nyílt vízi, köves akadóknál jól kapnak a kősüllők, a fogassüllők. Az ilyen idő mindenkinek – horgászoknak, fürdőzőknek egyaránt – kedvező. Az emberek még javában, gondtalanul napoznak, strandolnak, amikor odalent a vízben a halak már megéreznek valami változást. Mit? Azt, hogy néhány napon belül megváltozik az időjárás. Ilyenkor gyérül a kapások száma, legfeljebb csak a fiatal, „kölökkeszegek” kóstolgatják a horgokon lévő csalikat. A ragadozók kevésbé érzik a rossz idő közeledtét. A fogassüllő- és angolnahorgászok a siker reményében dobhatják vízbe fenekező készségeiket. De mihelyt nagy széllel megérkezik a hidegfront, minden leáll, és a horgászok legfeljebb csak angolnákat emelhetnek ki a vízből. A viharos idő egy-két nap alatt akár 5–6 °C-kal is lehűti a magyar tenger vizét, ami bizony alaposan lelassítja az ott élő halak emésztését és egész anyagcseréjét. A jóllakottaknál az emésztőrendszert „megfekszi” a béltartalom. Ez főként azoknál a békés halaknál észlelhető, amelyeknek nincs gyomruk (pl. pontyok). A gyomorral rendelkező ragadozó halaknál ez nem jelent semmi nehézséget.
Halfogásra használt horgok
A vízhőmérséklet és a táplálkozás szoros összefüggését jelzi az is, hogy a téli időszakban a békések alig, vagy egyáltalában nem táplálkoznak, éppen ezért nem is horgásznak rájuk. Ez a passzivitása a ragadozó halakra még télen sem jellemző. Továbbra is keresik, figyelik a zsákmányolható halakat.
A hőmérsékleten kívül más, külső tényezők is hozzájárulnak a halak táplálékkereséséhez. Ezek közé tartozik a víz oxigéntartalma. A túlzott felmelegedés, a bomló-romló szervesanyagok jelenléte vagy a vízszennyezés okozza oxigénhiány csökkenti, nem ritkán teljesen leállítja a halak táplálkozását. Ebben a hátrányos helyzetben a ragadozóknál könnyen előfordulhat, hogy a gyomorban lévő, alig, vagy már félig emésztett táplálékot kihányják!
A sikerrel járó táplálékkeresés és táplálkozás után a halak is jóllaknak. Ez az állapot a gyomor nélküli (pl. dévérkeszeg) és a gyomorral rendelkező halaknál (pl. fogassüllő) más és más. A gyomor nélküliek táplálkozása folyamatos, mert a jóllakottság érzése náluk hamar elmúlik, ellenben a gyomros halak jóllakva általában megvárják gyomruk kiürülését, és csak ezután zsákmányolnak újból.
Hazai halaink hosszú időn keresztül képesek koplalni. Ez különösen a téli, „vermelési” időszakra érvényes, mert akkor 4–5 hónapon keresztül is kibírják táplálékfelvétel nélkül.
