Két torokkal udvarol
Két torokkal udvarol
A zöld gyík Magyarország egyik legszebb, legangyobb termetű nyakörvös gyíkfaja, a jól megtermett öreg hím teljes hossza hibátlan farkával együtt a 42 cm-t is elérheti. Mindkét nem testhossza az orrcsúcstól a kloáka nyílásáig általában 6 és 12 cm közé esik. Testalkatuk izmos, erőteljes, a felnőtt hím kézbe fogva a vad harapásával, karmos lábaival fájó (de nem veszélyes) sebeket tud ejteni. A hím színe élénk smaragdzöld, hátán és oldalán az apró, kerek, zöld pikkelyeket fekete alapszín kontúrozza. Egyes példányokat, különösen a Duna–Tisza közéről származókat, szabálytalan alakú, fekete foltok tarkíthatják. A hasoldal élénk citromsárga. Tavasszal, nyár elején nász idején a hím torka élénk égszínkék; a ragyogó zöld, kék és sárga színek kombinációja csodálatos színpompát kölcsönöz az állatnak. A nőstények alapszíne fakóbb, de itt is a fűzöld az uralkodó; a hasoldal, a torkot és a nyaktájékot is beleértve, halvány fehéressárga vagy vajszínű. A hát két szélén hosszában összefüggő vagy felszakadozott, fehéres vagy sárgás foltokból álló szalag húzódik, amelyet mindkét oldalról kisebb-nagyobb sötétbarna vagy feketés foltok szegélyeznek. A zöld gyík melegkedvelő faj, tőlünk északra és északnyugatra csak szigetszerű foltokban, kis állományokban fordul elő. Hazánkban is a napsütötte, laza lombszerkezetű erdőket, füves és fás területek határait részesíti előnyben. A több helyen vele együtt élő fürge gyíkkal eltérő hőmérsékleti és táplálékigényeik alapján osztják fel a környezetet, akár úgy is, hogy különböző napszakokban fejtik ki aktivitásuk csúcsát. A zöld gyík a magasabb talajhőmérsékletet is jobban kedveli, ezért tavasszal a fürge gyíknál később, ősszel hamarabb jön elő, illetve tér vissza téli álmára. Kivételt csak az azévi kikelésű fiatal példányok képeznek, amelyeknek a sikeres teleléshez megfelelő mennyiségű tápanyagtartalékra van szükségük, ezért még késő ősszel, meleg októberi napokon is találkozhatunk velük zsákmány után járva. A fiatal állatok a május végi párzás után június végén, július elején lerakott, nőstényenként 6–10 darab vékony, meszes héjú tojásból kelnek ki július végén, augusztus elején. A tojásokban lévő embriók fejlődését a nap melege sarkallja. A zöld gyík táplálékát elsősorban a különféle rovarok, köztük erősen kitinizált testűek is, például keményhátú bogarak (futrinkák, ganéjtúrók) vagy jól ugró, repülő rovarok (egyenesszárnyúak, lepkék, legyek, darazsak) alkotják. Alkalmanként előfordul, hogy kisebb gerinceseket, újszülött egereket, fiatal gyíkokat, akár saját fajtársait is elfogyasztja.
