Triász (Vörös Attila)
Triász
(Vörös Attila)
(Vörös Attila)
A kárpát-pannon térséget alkotó kőzetlemeztömbök a triászban, a földtörténet egyik legnyugalmasabb időszakában a Pangea és a Tethys-óceán északi határmezsgyéjéhez tartoztak. Az északibb területek jobbára szárazföldi-tavi ősföldrajzi környezetével szemben délen vagy igazi mélytengerek, vagy pedig kiterjedt sekélytengeri padok, ún. karbonát-platformok húzódtak. Térségünk triász képződményei éppen ezt az ősföldrajzi sokszínűséget testesítik meg.
A mezozoikum első időszaka, a triász – görögül hármasság, háromság – a németországi hármas tagozódású rétegösszletről kapta nevét (Buntsandstein = tarkahomokkő, Muschelkalk = kagylósmészkő, és Keuper); ez legszebben a Sváb-Frank lépcsővidéken tárul fel.
A triász a Föld történetének egyik legnyugodtabb időszaka. Az ősi kontinensek ekkor hosszú időre egységes „szuperkontinenssé” (Pangaea) forrtak össze. A körülötte hullámzó világóceán (Panthalassa) egyetlen jelentős beöblösödést formált a Pangea testébe; ezt az egyenlítői óceánt (a görög mitológiában szereplő Ókeánosz isten feleségéről) Tethysnek nevezték el (lásd korábban a lemeztektonikai fejezetben). A nagy szárazföldek a sarkoktól távol helyezkedtek el; a perm időszakban kialakult belföldi jégtakarók, sarki jégsapkák fokozatosan eltűntek. Ezért a triász időszak éghajlata jóval kiegyenlítettebb és szárazabb volt a mainál.
Európa a Pangea és a Tethys óceán közötti északi határmezsgyéhez tartozott. Az északibb területek letarolt hegységeihez, amelyek eredetileg még a kaledóniai és variszkuszi orogeneziskor gyűrődtek fel, folyóvízi síkságok, tavak, sóstavak és sekélytengerek kapcsolódtak. Ez az ősföldrajzi környezet gyér ősfenyő-erdők és nagy testű őshüllők birodalma volt. A mai Dél-Európát már a Tethys peremtengerei borították. Ezek helyenként igazi mélytengerek voltak, amelyek díszes házú ammoniteszeknek adtak otthont, többnyire azonban a mai Bahamákhoz hasonló jellegű, hatalmas területű sekélytengeri padokból (ún. karbonát-platformokból) álltak, ahol – a terület süllyedésével lépést tartva – fehér mészhomok halmozódott fel.
Keresztrétegződés a vörös színű, alsó-triász Jakabhegyi homokkőben (Kővágószőllős, Mecsek-hegység)
A kárpát-pannon térséget alkotó lemeztömbök a triász nagy részében ezt az ősföldrajzi sokszínűséget hordozzák magukon.
