Vörös üledékek a Dunántúlon
Vörös üledékek a Dunántúlon
Európa nagy részén a perm és részben az alsó-triász során hatalmas sivatagi területek helyezkedtek el. Ezek jellegzetes üledékes kőzetei a vöröshomokkövek. Magyarországon is megtaláljuk képviselőiket a Balaton-felvidéken és a Mecsekben; a Balaton északi partján a házak jelentős része vöröshomokkőből épült. Sok helyütt a szántóföld vörös színe árulja el, hogy ez a kőzet rejlik a talaj alatt. A homokkövön kívül sok helyen breccsa és konglomerátum is képződött. A durva üledékek úgy képződtek, hogy a ritka, de hatalmas özönvízszerű záporok a hegyoldalakon felhalmozódott kőzettörmeléket átáztatták, gyors lejtős tömegmozgással áthalmozták, majd a völgyek talpán legyezőszerűen szétterítették. A hegy lábánál a durva törmelékek, attól távolodva pedig a finomabb szemcsés üledékek rakódtak le, és váltak konglomerátummá, illetve homokkővé. A Balaton-felvidéken a perm legvégén – az éghajlat némileg csapadékosabbá válásával – először durva, majd egyre finomabb szemcséjű folyóvízi üledékek rakódtak le, végül egy sekély tórendszer alakult ki ártéri-mocsár-tavi finomszemcsés üledékekkel. A konglomerátum-homokkő sorozat kőzetanyaga korábbi, egykor felszínen lévő szilur aleuritból és homokkőből, valamint metamorfizálódott riolitból és az ezekhez kapcsolódó kovakőzetekből származik. Ennek megfelelően a homokkőben a kvarc az uralkodó elegyrész. Felszínét legtöbbször finoman eloszlatott hematit vonja be, ami a kőzet vörös színét adja és a sivatagi képződési körülményeket is bizonyítja. A homokkövekben, konglomerátumban kvarcon kívül az eredeti kőzetek törmelékei is megtalálhatóak. Kötőanyaguk kova (ettől lesz igen kemény és állékony a kőzet), szericit és néhol dolomit. Ez utóbbit az egykori sivatagi körülményekre utaló gipsz és anhidrit kíséri.
A jakabhegyi homokkő rátelepülése a kővágószőlősi homokkőre (Jakab-hegy)
A permben és a triász legelején a Mecsekben is zömmel vörös színű törmelékes kőzetek rakódtak le. A keletkezett üledékek hasonló jellegűek, mint a Balaton-felvidéken, sőt a hosszabb képződési idő miatt az egymást követő durva törmeléktől a finom törmelékig tartó sorozatok is felismerhetők. Az üledékek zöme folyóvízben rakódott le. A korábban említett keresztrétegzések minden fajtája megtalálható, a legszebbeket a Jakab-hegy oldalában láthatjuk. De más jellegű üledékek is képződtek itt: Boda környékén például egy egykori sekélyvizű sivatagi tó agyagos üledékei tárulnak fel, amelyek a fúrások alapján mintegy 800 méteres vastagságot érnek el. A Mecsekben a törmelékes kőzetek az egykor felszínen lévő idős magmatitokból, homokkövekből, metamorfitokból származnak. Legnagyobb mennyiségben az alsó-perm riolit kavicsai, ásványai, valamint a délkelet-dunántúli gránitok lepusztulásából származó törmelékek találhatók meg bennük, de a kristályos aljzatból származó metamorfitok (gneisz, csillámpala) anyaga is megvan. Ezek ugyanazok a kőzetek, amelyekről a miocén konglomerátumnál már szó volt, és amelyek ezek szerint a permben is a felszínen voltak. A kvarc mellett sok földpát is előfordul, ezért ezt a típusú homokkövet arkózának hívjuk. A kőzetek vörös színéért itt is – az agyagásványos, kovás kötőanyag mellett előforduló – vas-oxidok, -hidroxidok a felelősek.
Keresztrétegzett alsó-triász homokkő a Jakab-hegyen
