Mikroszkóp alatt a földköpeny kőzetanyaga
Mikroszkóp alatt a földköpeny kőzetanyaga
Az óceáni litoszférát kőzettani szempontból három egységre tagolhatjuk.
A legalsó egységben a felső-köpenyt képviselő szerpentinit, azaz metamorfizált és tektonizált peridotit (olivindús ultrabázit) az uralkodó kőzet. Az olivin már gyenge metamorf hatásra is nagyon könnyen szerpentinesedik, így a kőzet szerpentinitté alakul. A perkupai gipszbányából gyakran kerültek elő a gipszbe tektonikusan belegyúrt szerpentinitlencsék, melyek anyaga a felhagyott bánya meddőhányóján még ma is megtalálható. A perkupai lelőhelyen kívül ofiolitos eredetű szerpentinitet Magyarországon – a következő oldalakon bemutatott Penninikum kőzeteit leszámítva – csak néhány bódva-völgyi fúrással, a felszín alatt pár száz méterre harántoltak. Kb. 20 millió éve azonban egészen bizonyos, hogy találtunk volna szerpentinitkibúvásokat a mai Recsk és Sirok térségében. Az itt található, miocén korú darnói konglomerátum ugyanis mikroszkopikus méretű (1–2 mm-es) szerpentinitszemcséket tartalmaz, s mivel ez a kőzet a szállítást legkevésbé tűrő kőzetek egyike, csakis közvetlen közeli, kiemelt területekről kerülhetett az egykori tengerpart kavicsai közé. A Mellétei-sorozat Szlovákiában feltárt kőzetei között a felszínen is gyakori a szerpentinit. Egyik leglátványosabb lelőhelye a jégbarlangjáról ismert Dobsinán található; itt óriási, ma is működő bánya tárja fel a kőzetet, amelyet – különlegességképpen – apró, víztiszta, élénkzöld, átlátszó krómgránátok díszítenek. Ez a bánya ugyanakkor nem a mezozoikumban létezett Mellétei-óceánt (lásd a lemeztektonikai fejezetben), hanem egy másik, annál idősebb, kevésbé ismert paleozoikumi óceán alsó litoszféraanyagát képviseli.
