Vasérclelőhelyek
Vasérclelőhelyek
A Kárpát-medence területe vasércekben viszonylag szegény. A számos kis méretű telep vagy indikáció évszázadok óta ismert; többnyire a felszíni, mállással keletkezett limonitos telepeket (ún. „vaskalapokat”, lásd korábban) vonták művelésbe (Gömör-Szepesi-érchegység, Rudabányai-hegység, Magyaregregy, Zengővárkony, Szokolya).
1. A magmás előkristályosodás telepei. A szarvaskői titán–vasérctelep jura időszaki óceáni hátság ultrabázisos peridotitjában képződött, ún. frakcionációs kristályosodással. A 60 x 52 x 25 m-es ércperidotit- (wehrlit-) lencse tektonikusan kiemelt helyzetű gabbró-, ofiolitos diabáz-, kovapala- és agyagpala-pikkelyek között található. Jellemző ásványai: ilmenit, magnetit, titánomagnetit, pirrhotin, pentlandit, kalkopirit. Az érc 24–26% vasat, 7–14% titánt, 0,14–0,16% vanádiumot tartalmaz. A lelőhelyet 1936-ban, majd 1952–54 között fúrásokkal és táróval kutatták, s ennek során kiderült, hogy a telep kis méretű és gazdaságosan nem nyerhető ki belőle a titán.
2. Szkarnos (kontakt metaszomatikus) vasérctelep. Magyaregregyen jura mészkő és trachitdolerit érintkezésén szkarnosodás jött létre gránát, epidot, albit, vezuvián, diopszid, titanit, zoizit és wollasztonit átalakulással, magnetit, martinit, hematit ércásványok kíséretében. A lelőhely méretei nem ismertek. Ilyen típusú ércesedés található a recski mélyszinti és a bánsági (Vaskő) szkarnosodás kíséretében is.
3. Hidrotermális metaszomatikus vasérctelepek. Uppony–Rudabánya–Tornaszentandrás–Martonyi térségben a Darnó-vonal töréseivel határolt, boltozatszerűen kiemelt és összetört blokk helyezkedik el. Az itt lévő ércindikációk és -lelőhelyek forrása még nem egyértelmű. Rudabányán az alsó- és középső-triász mészkövek és dolomitok márgába gyúródtak bele. A 6 km2-nyi területen mintegy 300 m-es mélységig különböző méretű és helyzetű, utólagosan érkezett vasas oldatokból kicsapódott vasércrétegek, -tömzsök találhatók. E tektonikusan egymástól elszakított érctestek váltakozó méretűek (100–100 000 tonna). A hidrotermás oldatok hatására a karbonátos kőzetek vasas metaszomatózissal szideritté alakultak, majd ezt követően – baritosodás kíséretében – szulfidos metaszomatózis érte a kőzeteket, kalkopirit, bornit, ortit, galenit, tetraedrit, gourmanit, schwatzit, pirargirit, jamesonit ásványokból álló hintések, kiszorítások, érkitöltések formájában. A tömör sziderites érc, az ún. pátvasérc 22–32% vas- és 1–2% mangántartalmú. Az elsődleges sziderites érc a tektonikusan kiemelt területek oxidációs zónájában 50–100 m vastagságban üreges, sejtes, földes megjelenésű limonittá, ún. barnavasérccé alakult át. A limonitot piroluzit, pszilomelán, kalkozin, kovellin, kuprit, tenorit, termésréz, azurit, malachit és cerusszit ércásványok kísérik. Az oxidált barnavasérc vastartalma 26–46%. (A rudabányai ércesedéshez hasonlóak a Gömör-Szepesi-érchegység régóta ismert előfordulásai is – Gölnic [Gelnica], Alsósajó [Nižna Slana], Ötösbánya [Rudnany]). Rudabányán a középkorban a felszínközeli oxidációs zónában elsősorban rezet és ezüstöt bányásztak, továbbá vasat is nyertek ki helyi vasolvasztókban (ún. Imola-típusú kemencékkel). A 18. századtól az ércet közeli vashámorokban olvasztották. Az 1880-as években a barnavasércet nagyüzemi bányászattal kezdték művelni a diósgyőri vasgyár részére. A II. világháború után megindult a felszín alatti művelés is. Több mint száz év alatt – mintegy 6 kilométer hosszú, több száz méter széles és mély sebhelyet okozva – 50 millió tonna vasércet termeltek ki, s bár a terület még további 40 millió tonna ércet rejt, gazdasági okok miatt a bányászat 1985-ben leállt.
Az úrkúti mangánérctelep földtani szelvényének részlete
4. Üledékes vasérctelepek. A Mecsek alsó-liász korú széntelepének feküjében 30–1200 m mélységben 28 km2-en 0,5–2 m vastagságú, 20–40% vastartalmú szferosziderites és 14–21% vastartalmú, samozitos telepek találhatók. A készlet 15–20 millió tonnára tehető, de a bonyolult és mély település, valamint a váltakozó vastartalom miatt nem fejtik. Zengővárkonyban alsó-kréta trachidolerit-piroklasztit és márgás mészkő határán 0,15–1,8 m vastagságú, goethitből és lepidokrokitból álló, 30–32% vastartalmú érctelep található. A meredek dőlésű (30–35°) telep művelése az 1952–1954 évi bányászkodás alapján szintén nem gazdaságos. A Börzsönyben Szokolyán középső-miocén biotitos dácit-piroklasztit és homokos tufitrétegek határán hidrotermális eredetű, oxidált vasas oldatok csapódtak ki, 0,5–3 m vastag lencsés telepeket létrehozva. A goethit, hidrohematit és vasokker összetételű, 28–58% vastartalmú telepeket az 1770-es, majd az I. világháborút követő években rövid ideig bányászták is. Bagamér–Nagyléta, valamint Somogyszob területén a lápok és patakmedrek pangó vizű részein 0,3–1 m vastagságban jelenkori ún. gyepvasércek képződtek-képződnek laza, földes, ritkán réteges formában. Ezeknek gazdasági jelentőségük nincs, körzetükben amúgy is védett természeti értékek találhatók.
A rudabányai vasércterület földtani szelvénye
