Magyarország éghajlati képe (Bartholy Judit–Weidinger Tamás)
Magyarország éghajlati képe
(Bartholy Judit–Weidinger Tamás)
(Bartholy Judit–Weidinger Tamás)
Az éghajlat az időjárási állapotok és folyamatok által jellemzett légköri viszonyok együttese a földfelszín valamely helyén. A Kárpát-medence a szárazabb és a nedvesebb éghajlatok közötti átmeneti övben fekszik. Időjárásunk változékonyságát a felettünk átvonuló ciklonok és anticiklonok okozzák; ezen belül az egyes tájegységek éghajlatát a földrajzi fekvés és a sajátos helyi viszonyok alakítják.
A Kárpát-medence közepes szélességeken, a nyugati szelek övében fekszik. Így jellemzők rá a zárt medencék éghajlatának hátrányai (kevés csapadék, jelentős hőmérsékleti ingás), de megvan azok néhány előnye is (szélvédettség, kedvezőbb besugárzási viszonyok). A hőmérséklet és a felhőzet időbeli alakulása igen szeszélyes, következésképp nagyon változékony az egyes évszakok, hónapok időjárása.
Magyarország éghajlati körzetei
I. Alföld a., északkeleti szektor (zord tél);
b., középső szektor (száraz); c., délkeleti szektor (forró nyár);
II. Kisalföld
III. Dunántúli-dombság
a., délnyugati határsáv (csapadékos); b., Balatontól délre (enyhébb, bő csapadék);
c., Balatontól északra (hűvös nyár);
IV. Északi-középhegység
Magyarország mérsékelt övi kontinentális meleg nyarú éghajlatában élesen elkülönül a négy évszak. Kedvező adottság a sok nyári napsütés; kedvezőtlen a gyakori aszály és esetenként a késő tavaszi fagy.
A változékonyság meteorológiai háttere
Éghajlati különbségek a medencében
Magyarország éghajlati körzetei
Az általános cirkuláció mozgásrendszerei
