Építésföldtan (Hidasi János)
Építésföldtan
(Hidasi János)
(Hidasi János)
A Magyarország felszínét adó képződmények építésföldtani szempontból jónak tekinthetők. Az épületek, létesítmények tervezésekor azonban a földkéreg legfelső részének szilárdsága, amihez az alapot tervezzük, csak pillanatnyi állapot: az épület fennállása alatt a talaj és a talajt átjáró víz tulajdonságai megváltozhatnak. Tervezéskor ezt is szem előtt kell tartani.
Magyarország felszínének túlnyomó részét üledékes kőzetek alkotják. Ezek nagy súlyú épületek – mondjuk felhőkarcolók – alapozását nemigen teszik lehetővé, de az átlagos, 5–10 emeletes házak építésére alkalmasak.
Az épített környezet, illetve az építmények erősen befolyásolhatják a felszínt, és a felszín is lehet káros hatással az építményekre. Utóbbi hatások közül a legfontosabbak: 1. folyók menti magaspartok rongálódása; 2. lejtőmozgások által okozott károk; 3. elhagyott vagy nem ismert üregek fölé épített létesítmények kárai; 4. felszínközeli, fiatal szerves üledékek következtében kialakult károsodások.
A Duna alföldi szakaszán a jobb partot – a Mezőföld területét – uralkodóan lösszel fedett dombvidék, a bal partot fiatal süllyedék képezi. A jobb parti dombvidéken a Duna meredek magaspart tövében folyik. A lösszel borított, illetve löszből kialakult magaspartok Érdtől Mohácsig kisebb-nagyobb megszakításokkal szinte végig követhetők, de lösszel borított szakaszok a Duna északibb szakaszán, a Gerecse északi oldalán is megfigyelhetők.
A magaspart kialakulásában a Dunának aktív szerepe volt és van. A nyugati, illetve a déli partot a folyó állandóan alámossa, így a korábbi omlásból keletkezett megtámasztó tömböket elszállítja. A lösz, amely ún. makroporózus kőzetanyag (porozitása 50–60% is lehet), szerkezetéből adódóan szívesen áll meg függőleges falakban (keletkezéséről a Negyedidőszak-kutatás c. részben olvashattunk). A makroporózus kőzetben a likacsok, amelyek a lösz lerakódásakor keletkeztek, függőlegesen nagyságrenddel jobban vezetik a vizet, mint vízszintesen. A laza kőzet szilárdságát a keletkezésével egyidőben kialakult, a szemcséket megtámasztó mész anyagú hártya biztosítja. A szemcsék felületén és a szegleteknél kialakult mészhártya – méretéből adódóan – rendkívül érzékeny, és ha a pórusokat kitöltő vízben feloldódik, a lösztömeg összeroskad.
Hazai löszmozgások
A homok, a márga és az agyag építésföldtani problémái
Pincék, üregek, barlangok
Lecsapolt lápok, eltemetődött holtágak következményei
