Pincék, üregek, barlangok
Pincék, üregek, barlangok
A Kárpát-medencében olykor hosszú évtizedekig dúló háborúk a lakott települések részleges vagy teljes pusztulásához vezettek. Minden korban rettegett esemény volt a „vörös kakas”, a tűzvész megjelenése, amely szintén települések, olykor egész városok elpusztulásához vezetett. Ám a tűzvészekben, háborúkban csak a felszín fölé fából, éghető anyagból épített létesítmények pusztultak el. A termények tárolására épített pincék vagy hadászati alagutak túlélték a település elpusztulását, az új település viszont már nem feltétlenül a korábbi telekhatárok szerint épült. Így az elfelejtett vagy eltitkolt üregek, amelyeknek bejáratát az omladék vagy egyéb üledékek elfedték, feledésbe merültek. A régmúltban épült, vastag falú, kis súlyú építmények akár évszázadokon keresztül is károsodás nélkül, stabilan álltak. A 20. század második felében épített, többemeletes, nehezebb építmények súlyának hatására, valamint a települések útjain, ahol nehéz járművek haladnak éjjel-nappal, ezeknek az évszázados, eltemetett pincéknek a boltozatai számos helyen megbomlottak, az üregek beomlottak. Az ebből adódó épületkárok főként történelmi városainkra jellemzőek (pl. Pécs, Eger, Esztergom, Siklós). Üregek beomlása okoz károkat Kőbányán, Budafokon vagy Diósdon is, ahol az üregeket a Fertőrákosról ismert technológiával, felszín alatti bányászattal hozták létre. Az üreg kialakításának csak anyagkinyerés volt a célja, ennek megfelelően a tömörebb, jól megmunkálható, építőkőnek alkalmas rétegeket fejtették ki, míg a töredezett, építőkőnek nem alkalmas kőzetet visszahagyták. A kialakult üregeket később boros- és söröspinceként, zöldségraktárként hasznosították, de állaguk megóvására nem fordítottak kellő gondot. Az üregek feletti közlekedésből adódó rezgések, a területek beépítése helyenként omlásokat okozott.
Ugyancsak üregek fölé építkeztek a budapesti József-hegyen és környezetében, ahol a házak a természetes úton kialakult barlangrendszer fölé épültek. A barlangok a legtöbb esetben vastag fedőréteg alatt találhatók, ám felszínig hatoló repedései, üregei is lehetnek. Ezek a rendszerint törmelékkel kitöltött üregek a víz hatására kitisztulnak, illetve szilárdságuk is megváltozik. A lakott település elszivárgó szennyvizei a barlangba jutva káros, romboló hatást fejtenek ki (oldják, szennyezik a barlangi képződményeket). „Viszonzásul”, ha az üregek szilárdsága emiatt lecsökken, a ráépített alapozás elégtelen volta esetén az épület tönkremehet. A barlangos területek fölött csak monolit vasbeton-alapra szabad építkezni. A József-hegy környékén ugyanakkor üregbeszakadásból eredő kárról eddig csak egy pince padlósérülése kapcsán tudunk.
Pincefelszakadás a paksi temetőben
…és a terület az 1995-ös mozgás után
