A paksi atomerőmű környékének geoökológiai térképezése
A paksi atomerőmű környékének geoökológiai térképezése
A részletes (1:10 000 – 1:25 000 méretarányú) geoökológiai térképezés keretében speciális térképezési feladat az esetleges baleset alkalmával kibocsátott radioaktív szennyezők felhalmozódásának, lehetséges területi koncentrálódásának vizsgálata. A nukleáris nagyhatalmak évtizedek óta ismétlődő atomrobbantási kísérletei következtében előállt globális hatások, regionális ökológiai katasztrófák, s nem utolsósorban az amerikai, angliai, franciaországi, s a volt szovjetunióbeli atomerőművi balesetek következményei ma már szorongató követelménnyé teszik a nukleáris létesítmények működéstechnikai kontrollját, illetve környezetének ökológiai szempontú, monitoring rendszerű vizsgálatát. Nemzetközi szerződések írják elő az esetleges baleseti kibocsátások várható ökológiai következményeinek, a szennyezők potenciális felhalmozódási térszíneinek átfogó elemzését.
Az elmúlt években mindezen szempontoknak megfelelően került sor a paksi atomerőmű környezetének geoökológiai térképezésére. A topikus egységeket a természeti ökológiai tényezők (domborzat, éghajlati elemek, talajadottságok, természeteshez közelálló és kultúrvegetáció, felszíni és felszín alatti vizek), valamint a területhasználati módok egyedi és integrált értékelése alapján határoztuk meg és különítettük el. Az ökológiai fáciesek érzékenysége ismeretében jeleztük az esetleges radioaktív szennyeződés felhalmozódásának szóba jöhető térszíneit. A szennyezőanyagokat felfogó és koncentráló, csapdaként működő topikus egységek (meanderek, elgátolt és lefűzött holtágak ökofáciesei stb.) térbeli rendszere és a szennyezőanyagok mobilitásának ismerete rendkívül fontos. A geoökológiai egységeket típusonként eltérő anyag- és energiaáramlás jellemzi, így a szennyezők felhalmozódása, koncentrációja, hosszú távon mobilitása változó. A szennyezőanyagok bekerülése mind a szárazföldi, mind a vízi ökoszisztémák anyagáramlási rendszerében irreverzibilis változásokat idézhet elő, s a táplálkozási láncon keresztül a körfolyamatban résztvevők a feldúsulás következtében hosszú távon károsodhatnak. A topikus egységek eltérő helyzete, a geoökológiai fáciesek különbözősége az esetleges szennyeződéskor eltérő kezelési megoldásokat tesz szükségessé.
Lefolyástalan, mezőgazdasági hasznosítású feltöltődött meandermaradvány Paks környékén: a radioaktív szennyezők felhalmozódásának potenciális színtere
Paks és környéke geoökológiai térképének részlete a szerző kutatásai alapján. I – Duna-menti ártéri síkságok, meleg, mérsékelten száraz, mérsékelten forró nyarú, főként mezőgazdasági hasznosítású tájtípusai: Fűz-nyár (Populo Salicetum) ligeterdős hullámterek (H), magas talajvízállással, nyers öntéstalajokkal: 1 – vizes fűz-nyár ártéri erdőkkel szegélyezett hullámtéri élő mellékágak; 2 – nedves fűz-nyár a ligeterdőkkel szegélyezett, lefűzött medrek, időszakos vízborítással; 3 – vizes fűz-nyár erdőkkel övezett alacsony övzátonyok;
4 – pionír vegetációjú (bokros füves) zátonyszigetek. Magas talajvízállású alacsony árterek (Á) réti öntéstalajokkal:
5 – magas sásos szegélyű, állandó vízborítású lefűzött meandermaradványok; 6 – meandermaradványok időszakos vízhatás alatt álló nádasokkal;
7 – lefűzött meandermaradványok nedves fűz-nyár ligeterdőkkel; 8 – meandermaradványok csatornázott vízfolyásokkal;
9 – meandermaradványok láprétekkel;
10 – meanderközi hátak. Közepes talajvízállású árterek (Ák) réti csernozjommal, uralkodóan mezőgazdasági hasznosítású típusok: 11 – feltöltött meandermaradványok mezőgazdasági művelés alatt; 12 – folyóvízi terasz, közepes talajvízállással, helyenként futóhomokos mezőgazdasági hasznosítású kultúrmezőségi településekkel.
II – Löszös síkságok uralkodóan mezőgazdasági hasznosítású tájtípusai; meleg, mérsékelten száraz, mérsékelten forró nyarú, löszös-homokos kultúrmezőség (M).
13 – mészlepedékes csernozjom-típus;
14 – Ramann-féle barna erdőtalaj-típus;
15 – humuszos homoktalaj-típus;
16 – csernozjom jellegű homoktalaj-típus;
17 – lápos rétitalaj-típus.
III – Egyéb formatípusok: 18 – eróziós völgyek réti talajú laposai; 19 – gát;
20 – mederáttöltés
