Egy ökológiai krízisterület vizsgálata
Egy ökológiai krízisterület vizsgálata
A geoökológiai térképezés speciális válfaját képviseli a környezeti krízistérségek vizsgálata. Hazánkban a Balatonfűzfő, Pétfürdő, Várpalota és Inota által határolt területen az elmúlt évtizedek át nem gondolt ipartelepítési koncepciója – a telepítőtényezők figyelmen kívül hagyása, a kor színvonalától is messze elmaradó technológiák bevezetése, a rögtönzött területhasznosítás – napjainkra a környezeti krízis határát súroló állapot kialakulásához vezetett a térségben. Az egykor az iparosítás szimbólumaként támogatott térség ma olyan környezeti problémákkal küzd, amelyek csak milliárdos nagyságrendű befektetéssel mérsékelhetők. A legsúlyosabb hatások az ipari létesítmények intenzív szennyezőanyag-kibocsátása, a vizek és a talajok nagyfokú szennyezettsége, a növényzet degradációja, a településkörnyezeti és humánökológiai körülmények rosszabbodása. A környezet állapotának leromlására már korábban is felhívtuk a figyelmet. Az ezirányú környezetvédelmi döntések csak geoökológiai összefüggésekbe helyezve, komplex tájrekonstrukció keretében hozhatók meg.
A térségben a legszembetűnőbb, visszafordíthatatlan változások a domborzatot érték. A mélyművelésű bányászat hosszú időre előrevetíti a domborzat állagának megváltozását, a horpadások, süllyedések bekövetkeztét. A külszíni bányászat mély bányagödröket hagyott a felszínen, amelyek ma legfeljebb halastavakként hasznosíthatók. A domborzat feltöltése, rakodók, veszélyeshulladék-lerakók, meddőhányók és iszapolók, zagyterek a felszín súlyos szennyeződését idézték elő. A meddőhányókban fellépő oxidáció fokozza a levegő CO-, SO2- és CO2-szennyeződését; a laza üledékekre telepített iszapolók, valamint a melléktermék- és hulladéklerakók – pl. az inotai alumíniumkohó környezetében laza, vízáteresztő üledékeken kialakított veszélyeshulladék-lerakó – pedig a felszín alatti vizeket szennyezik.
A térség levegőszennyezettségét az inotai alumíniumkohó (fluor, kriolit, timföld), az inotai erőmű (CO, SO2), a Péti Nitrogénművek (N, P, K műtrágyák előállítója), a Peremartoni Vegyipari Vállalat, a balatonfűzfői NIKE, valamint a Várpalotai Szénbányák (SO2) okozzák. Számottevő továbbá az egyéb ipari üzemek szénfelhasználásával járó szennyeződés, valamint a téli időszakban a lakossági széntüzelésből eredő többlet.
Munkálataink elsősorban az alumíniumkohó által kibocsátott fluoridok műszeres vizsgálatára, mennyiségi adataira, a kibocsátótól mért érzékelhető távolság meghatározására és a szenynyezés területi eloszlására irányultak. A levegőben lévő fluorid igen ártalmas az élő szervezetekre. A vegetációra toxikus hatással van, gátolja a fotoszintetikus folyamatokat; a növényekbe a levelek légzőnyílásain keresztül, a növény felületén és a talajból kerül. Az állati, emberi szervezetben a csontszövetre fejti ki hatását: általános protoplazmaméreg, gátolja az enzimek működését és a sejtoxidációt, valamint a véralvadást. Mi több, helyi üzemorvosi felmérések szerint (szóbeli közlés) a törött csontok összeforradását is gátolja. Vizsgálataink szerint a legnagyobb a szennyeződés a kibocsátó közvetlen közelében, de jócskán kiterjed az uralkodó szélirányok, mezo- és mikroklimatikus viszonyok következtében. A fluoridszennyeződés hatását, a szilárd anyagok agresszivitását a háztetők kerámiacserepein képződött páncélszerű, fehér bevonatok messziről jelzik.
A növényzet degradációja az inotai alumíniumkohó környékén
A degradált, galagonya–kökény–szeder stádiumig leromlott pszeudorendzinás ún. glacis-felszínek geoökológiai típusában – a szegélytársulásban mért adatok szerint – a legnagyobb mennyiségű fluort az erdei iszalag és a kökény tartalmazza. A szennyezés nagyfokú a kultúrökoszisztémákban is – a szőlő és szántó hasznosítású, lejtőhordalék-talajokkal fedett hordalékkúplejtők geoökológiai típusában –, továbbá a zártkertekben, üdülőövezetben. A növényzethiányos foltok a magas koncentrációt jelzik, itt a talajok oly mértékben szenynyezettek, hogy a növényzet már nem képes megtelepedni.
Meghatároztuk a talajok szennyezettségének mértékét is. A fluorid- és kriolittartalom az alumíniumkohótól délkeletre, délre a legmagasabb. A fluor mellett 6 mintavételi helyről 12 elem (Na, Mg, K, Ca, Cr, Mn, Fe, Ni, Cu, Zn, Cd, Pb) mennyiségének értékeit, területi eloszlásának tendenciáit is megvizsgáltuk; a legnagyobb ólomtartalmat a 8. sz. főút mentén mértük.
