Tengerüledékek és sokféle ásványkincs

Teljes szövegű keresés

Tengerüledékek és sokféle ásványkincs
A medence belsejét túlnyomórészt harmadidőszaki tengeri üledékek töltik ki. Az egykori tengerek fokozatosan dél felé húzódtak vissza. Ennek következtében általában északról délre egyre fiatalabb üledékekre jutunk a harmadidőszak eleji (alsó-eocén) rétegektől egészen a harmadidőszak legvégi (felső-pliocén) üledékekig (bővebben lásd a földtörténeti fejezetben). E változatos rétegsor agyagból, márgából, homokkőből, vulkáni törmelékes kőzetekből és kevés mészkőből áll. Kis részben felszínen, nagyobbrészt eltemetve megvannak a valószínűleg a középső-miocén korú „középső-riolittufával” párhuzamosítható vulkáni törmelékes kőzetek is (ún. Dési tufa, lásd a lemeztektonikai fejezetben). A nagytáj bizonytalan keleti határán a pliocén-pleisztocén vulkáni vonulat javarészt törmelékes kőzetekből felépült, felszabdalt szegélye húzódik, amely eredetileg az egyes tűzhányók összeolvadt szegély- (disztális) fáciese adta fennsíkként jött létre (bővebben lásd a Keleti-Kárpátoknál). A Hunyadi-medencét perm, jura, kréta, paleogén és pannon üledéksor tölti ki. A nagyobb folyók völgyeit negyedidőszaki alluvium kíséri.

A Veresmart (Râpa Rosie): alsó-eocén vagy miocén eleji szárazföldi képződményeken kialakult ún. badland (eróziósan felárkolt lejtős térszín) Lámkerék (Lancran) határában (Péró Csaba felvétele)
A miocén rétegek nagy mennyiségű, értékes földgáz- (Kissármás, Kiskapus, Bázna környéke) és kősótelepeket tartalmaznak. A nagy metántartalmú, mocsári eredetű földgáztelepek (40 feltárt mező) Románia egyik legértékesebb ásványi erőforrását képezik. Az általában 100–200 méter vastag sórétegek a medence peremvidékén a felszínre préselődve valóságos sódiapír-gyűrűt alkotnak (itt helyenként 1000 méter vastagságot is elérhetnek: Marosújvár, Torda, Kolozs, Szék, Désakna, Szováta, Parajd, Vízakna); gazdaságilag legjelentősebbek Dés és Parajd sótelepei. További ásványi nyersanyagok az eocén (Egeres) és miocén rétegekben előforduló gipsz (Koppánd, Torda mellett) és bentonit (Marosújvár), valamint az eocén korú üledékes vasérc (Magyarkapus, Tordaszentlászló) és oligocén-miocén barnaszén (Almás-medence). Sok helyen hasznosítják a medence változatos építőköveit is. A természeti kincsek sorát a többfelé előforduló kénes (Jegenye, Kérő – Kolozs megye, Büdöspatak – Szilágy megye), jódos (Bázna – Szeben megye) és sós ásványvizek (Szováta, Idecs – Maros megye, Kolozs, Torda – Kolozs megye, Marosújvár – Fehér megye, Szerdahely, Vízakna – Szeben megye, Nádpatak – Brassó megye) teszik teljesebbé. Hévizes fürdő működik Kalánban (Hunyad megye).

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem