Felszabdalt, csuszamlásos dombvidék

Teljes szövegű keresés

Felszabdalt, csuszamlásos dombvidék
Az Erdélyi-medence folyóvölgyekkel és szárazvölgyekkel aprólékosan felszabdalt dombvidék, gazdagon tarkítva a keményebb kőzetek réteglépcsőivel és különböző típusú csuszamlásokkal. A medence tengerszint feletti magassága 200 és 1000 m között változik. Legalacsonyabb pontjai a Maros és a Szamos kilépése (180–190 m); a legmagasabbak a parajdi Sóvidék felszabdalt vulkáni törmelékes fennsíkjának maradványhegyei (Bökecs 1079, Siklód 1025, Firtos 1060 m) de megközelíti az ezer métert az Északi-Szamos-hátság is (Ilosvai-hegység, 974 m).
Az üledékek nagy változatossága jelentősen befolyásolta a domborzat fejlődését. A keményebb, nehezebben pusztuló kőzetek (vulkáni törmelékes kőzetek, homokkövek, mészkövek) magasabb térszíne többnyire réteglépcsőkkel ereszkedik a pusztulékonyabb agyagos, homokos, márgás összletekre. Az agyagos és márgás felszínek átnedvesedve kitűnő csúszópályát szolgáltatnak; az Erdélyi-medencét – Cholnoky Jenő századeleji munkássága óta – a csuszamlásos-suvadásos tömegmozgások talán legjellemzőbb típusterülete ként tartják számon (csuszamláson egyenes, suvadáson görbe csúszópályán történő mozgást értünk). A lejtős tömegmozgások legjobb alanyai a felső-oligocén–miocén, montmorillonit-tartalmú agyagok, ennélfogva a legtöbb csuszamlásos-suvadásos formát a Mezőségen találjuk. Itt a koporsó és kúp alakú suvadások mellett a nyelv formájú és cipó alakú suvadások a legjellegzetesebbek. A legszebb példákat Kolozsvár mellett (Szénafüvek), Magyarborzás, Mezőbanyica, Mezőerked, Nyárádselye és Ajton határában tanulmányozhatjuk. Délebbre a Nyárád mentén (Nyárádmagyarós) és a Küküllő-menti dombságban (Segesd) is szépen fejlett suvadásos formák figyelhetők meg.

A kolozsvári Farkas utcai református templom homlokzata (Karátson Dávid vázlatrajza)
A sóvidékek jellegzetes kisformái a sókarsztok. A legjellegzetesebb sókarszt-terület a szovátai „Sókárpátok” és a parajdi „Sóháta”, ahol karrok, berogyott töbrök színesítik a sófelszínt, nemegyszer emberi behatás (pl. sóaknák) továbbfejlődéseképpen.
Az Erdélyi-medencében a jégkorszakok alatt típusos lösz alig képződött, mert a lassú talajfolyások a finomszemcsés, hullott anyagot áttelepítették. Ma a szélesebb völgyek oldalait vastagon borítja az áttelepített, kevert lejtőlösz.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem