A földkéregben ható erők
A földkéregben ható erők
A kőzettestekben fellépő feszültségtér látványos jelenségeket képes produkálni: pusztító földrengések jelentik az egyik, nagyszabású hegyláncok képződése a másik végletet. Ugyanezek az erők töréseket, üledékes medencéket, gyűrt hegységeket hoznak létre; mi több, képesek meghajlítani akár az egész földkérget is. Az elmúlt 15 év kutatásai kiderítették, hogy a feszültségirányok viszonylag nagy területen – akár egy egész kontinensen – közel homogénnek tekinthetők (ezek az ún. feszültség-provinciák). Ezek az irányok jól tükrözik a térség geodinamikájának főbb jellemzőit. Ha például két kőzetlemez egymásnak ütközik, térrövidülés és összenyomás (kompresszió) lép fel – jellemzően orogén hegyláncokra merőlegesen. Az óceáni medencék keletkezésénél tágulás és húzásos feszültség (tenzió) figyelhető meg. Ha tehát ismerjük a kőzetekben meglévő feszültségteret, fontos következtetéseket vonhatunk le az adott területre ható geológiai folyamatok főbb jellemzőire és azok jelentőségére nézve. Különösképpen igaz ez a rendkívül bonyolult felépítésű Pannon-medencére és környékére: a medencefejlődés és -tágulás időszaka ugyanis a földtörténeti közelmúltban befejeződött. A végbement, illetve ma is folyó tektonikai rendszerváltás a területre jelenleg ható kompressziós erőkben nyilvánul meg; az idő viszonylagos rövidsége miatt azonban a térrövidülés jellemző szerkezeti stílusjegyei csak nehezen ismerhetők fel. Számítógép segítségével ugyanakkor a medence deformációja és feszültségtere kiválóan modellezhető, így lehetőség nyílik a kárpát-pannon térség jelenkori (neo-) tektonikájának jobb megértésére.
