A módszer alkalmazási területei
A módszer alkalmazási területei
A módszer eddig három fő területen ért el látványos eredményeket. Ezek a földmágneses tér múltjának kutatása a történelmi időkben (archeomágnesség), a földtani időléptékű rétegtani korreláció (magnetosztratigráfia), és a kontinensek, kőzetlemezek mozgásainak feltérképezése.
Az archeomágneses (régészeti tárgyakon történő) megfigyelések a Föld egyfajta „paleo-obszervatóriumai”. Ahhoz, hogy a Föld belső és külső eredetű mágneses terét el tudjuk különíteni, változásaikat megismerni, ezen „obszervatóriumoknak” a mai mágneses obszervatóriumok hálózatához hasonlóan kellene lefedniük a Földet, a mérési eredmények időben rendszerezett sorozatával. A Pannon-medencére már van ilyen adatsorunk, amely mind a deklináció, mind az inklináció periodikus változását jól mutatja. Ez lehetővé teszi ismeretlen korú régészeti tárgyak kormeghatározását a Pannon-medence területén.
A földtani időléptékű paleomágneses kutatásokat először a kontinensvándorlás modelljének ellenőrzése motiválta. Káprázatos sebességgel születtek ún. látszólagos pólusvándorlási görbék (különböző geológiai korú pólusok időrendbe állításával), amelyek a kontinensek mozgását bizonyították. Ez jelentősen hozzájárult a földtanban uralkodó fixista (csak a kőzettömegek függőleges mozgását ismerő) szemlélet megváltozásához, és alapvető része volt a lemeztektonikai elmélet megszületésében.
Eötvös Loránd mágneses transzlatométere
A hatvanas években ismertté vált a paleomágneses kutatás nagy felfedezése, nevezetesen az, hogy a földmágneses tér északi és déli pólusa időnként felcserélődik. A felfedezés nyomán a Föld belsejéből származó mágneses tér új modelljeit alkották meg, és a pólusváltás mint globális jelenség – megfelelő polaritás-zónák segítségével – lehetővé tette a rétegtani korrelációt is (magnetosztratigráfia). A polaritás-zónákra alapuló rétegtani korreláció pontossága nagy mértékben függ a referenciaskála kidolgozottságától. A referenciaskála az elmúlt öt millió évre jól ismert (lásd az ábrán), de időben visszafelé haladva általában egyre kevésbé megbízható.
