Szekvenciák keletkezése és építőkövei
Szekvenciák keletkezése és építőkövei
Ha a tenger szintje gyorsan, a süllyedést meghaladó mértékben csökken, akkor a terület – leggyakrabban a sekélytengerek térsége – szárazulattá válik, megkezdődik az erózió. Nagy folyók vágódnak be, amelyek új völgyszakaszokat mélyítenek. Ismeretes, hogy az elmúlt jégkor idején, amikor a mai Északi-tenger medencéje a fenti okokból szárazra került, Európa nagy folyói jóval hosszabb utat megtéve juttatták hordalékukat az Atlanti-óceánba. Ez a hordalék egyenesen a kontinentális lejtőre került, ahol a szárazföldi eredetű üledék hatalmas tömegmozgások formájában zúdult a mélybe. E folyamattal mélytengeri törmelékkúpok jönnek létre, amelyek kitűnő szénhidrogén-tároló kőzettestek. Az alacsony tengerszint idején fokozatosan egyre több anyag érkezik a lejtő peremére, amely így az óceán felé gyarapodva vándorol. Ha a tengerszint csökkenése megáll, majd emelkedésnek indul, s eléri a selfet, hirtelen hatalmas, lapos területek kerülnek víz alá (mint ma az Északi-tenger). A vízszint további emelkedésével egyre több üledéket befogadó tér jön létre – elsősorban az egyre szélesedő parti régióban, ahol a szárazulatokról lepusztuló hordalék halmozódik fel. Eközben az óceán medencéje „éhezik”, azaz oda már alig jut e hordalékból, s csak nagyon vékony rétegekben képződnek üledékek az elhalt planktonikus élőlények vázaiból. Ha a tengerszint tetőzik, további hely csak süllyedés révén keletkezhet, így a beáramló üledékek maradéktalanul feltölthetik a sekély régiót. A vízszint újbóli gyorsuló esésével megkezdődhet a következő üledékképződési ciklus – azaz szekvencia – kialakulása.
