Gyakorlati kérdések megoldása
Gyakorlati kérdések megoldása
A légi- és űrfelvételek nem csupán a földtörténeti múlt feltárásához, a földfelszíni formák fejlődésének megfejtéséhez vittek közelebb, hanem segítséget nyújtottak-nyújtanak gyakorlati kérdések megválaszolásához is. A nagy területet lefedő, részletes felbontású műholdfelvételek minden üzemi térképnél jóval látványosabban jelenítik meg a mezőgazdasági földhasznosítást, a vetésszerkezetet. Az űrfelvételek e tulajdonságát hasznosították az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetének munkatársai, akik a növénytermesztés szempontjából legkedvezőbb feltételeket nyújtó agroökológiai adottságok adatbázisát állították össze, vagyis azt, hogy a természeti adottságok alapján hol, melyik növény rendelkezik, jobban mondva rendelkezhetne a legoptimálisabb termőhelyi adottságokkal. A termőhelyi adottságok figyelembevételével agroökológiai körzeteket különítettek el, és meghatározták a legkedvezőbb adottságú növények csoportját. A természeti adottságokra összpontosító elképzeléseket ezután „szembesítették” a műholdfelvételek alapján készített vetésszerkezet-térkép adataival. Az ökológiai körzetek és a valós vetésterület összevetése azt bizonyította, mennyire eltér egymástól a gazdasági, piaci, szállítási feltételek szorította gazdálkodás a tudományosan is alátámasztott legkívánatosabbtól.
A debreceni és a szegedi egyetem geográfusai beépített területeket, városokat vizsgáltak légifelvételek alapján, hiszen – a növénytermesztéshez hasonlóan – a rohamos urbanizáció menete, a beépítettség változása szintén távérzékeléses módszerekkel követhető leginkább nyomon. Az így meghatározott épület-sűrűség és a népszámlálási adatokból nyert népsűrűség összehasonlítása, a beépítettség városrészenként eltérő arányainak kimutatása révén a vizsgálatok a jövőbeni várostervezéshez nyújtottak adalékokat.
A Landsat-TM 1984. május 19-én készített felvételének színkompozitja a Budapest– Dunakanyar közti területről
A távérzékeléses módszereket régóta hasznosítják folyóink és állóvizeink környezeti értékeléséhez is. A tápanyagdús vizekben elburjánzó hinaras-nádas vízinövényzet a terepi felvételezést, térképezést ugyanis rendkívül megnehezíti, már-már ellehetetleníti. Ezért a nyílt vízfelület visszaszorulásának, az eutrofizáció térnyerésének legfrissebb változásait különböző időpontokban készített részletes légifelvételeken követhetjük nyomon. Ilyen képsorok rögzítik a Balaton, a Kis-Balaton vagy éppen a Kiskörei-tározó környezeti változásait.
A műholdfelvételeken azonban nem csupán a vízfelületek visszaszorulása, más esetekben pedig szennyeződése rajzolódik ki, de feltűnik rajta a légszenynyeződés is, amely sok esetben útját állja a földfelszínről visszaverődő sugárzásnak. Az ELTE geofizikusai dolgozták ki a módszert, amelynek segítségével a szabad szemmel inkább csak sejthető füstcsíkokat, -zászlókat kihangsúlyozzák, fölerősítik és így láthatóvá teszik. A módszer lényege, hogy azokat a területeket, amelyek a vizuális kiértékelés során „füstgyanúsnak” észlelt képelemekhez hasonlóak, számítógéppel megkeresik és külön színnel jelenítik meg.
A Mátra (lent) a Medvesvidék (fent) hamisszínes Landsat űrfelvételén (1984. október 19.)
Az eddigi példák meggyőzően bizonyítják, hogy alig van olyan ága a geológiai, geográfiai vizsgálódásoknak, ahol a légi- és űrfelvételek ne nyújtanának új, korábban hozzá nem férhető információkat. A környezetvédelemhez és egymástól messze fekvő területek összehasonlításához egyaránt kapcsolódik az az egész Európára kiterjedő távérzékeléses kutatási program, amelyen – jelenleg is – földrészünk számos országában dolgoznak. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség égisze alatt, hazánkban pedig a FÖMI (Földmérési és Távérzékelési Intézet) vezetésével és többek között az ELTE, az MTA szakembereinek részvételével megvalósuló CORINE (= Co-ordination of information on environment, azaz Környezeti információs együttműködés) program célkitűzése egy egész Európára kiterjedő környezeti adatbázis kialakítása. A program legnagyobb adatbázisát szolgáltató Land Cover (= felszínborítás) munkálatok célja Európa felszínborításának 1 : 100 000-res méretarányban történő feltérképezése Landsat-TM műholdfelvételek, illetve néhány mintaterületen 1 : 50 000-res SPOT-felvételek alapján. Miként az elnevezés – felszínborítás – sejteti, a távérzékeléses program valóban mindenre – településekre, közlekedési hálózatra, külszíni bányákra, mezőgazdasági területekre, erdőkre, kopár sziklafelszínekre, gleccserekre, vizenyős területekre, vízfelületekre – kiterjed, ami csak Európa felszínét borít(hat)ja. A felszínborítás 44 kategóriát tartalmazó egységes jelkulcsát alkalmazzák Európa-szerte hazánktól Portugáliáig és Írországtól Görögországig. A műholdfelvételek segítségével és számítógép felhasználásával készített felszínborítási térképek korábban elképzelhetetlen részletességű, egységes és az újabb felvételek révén állandóan, naprakészen felújítható környezeti adatbázist szolgáltatnak földrészünkről. Joggal mondhatjuk, az egységes Európához ily módon a távérzékeléses vizsgálatok is hozzájárulhatnak.
