Boca,
Boca, 1. Király-B. (Közép-, Alsó-, Felső-Király-B.), kisközség Liptó vmegye liptóujvári j.-ban, (1891) 425 tót lak. - 2. Szt.-Iván-B. (Boca, Felső-, Közép-, Alsó-Szt.-Iván-B.), kisközség u. o., (1891) 714 lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral. A két község tetemes magasságban, a Boca völgyében, az u. n. ördöglakodalma (1236 m.), azaz az Alacsony-Tátra legmélyebb nyerge alatt fekszik, melyen át visz az egyetlen országut Liptó vmegyéből Gömör vmegyébe. Határukban arany- és ezüstbányák (Richard-táró) vannak 90.233 m2 bányamértékkel, azonkivül antimonra is folyik itt bányászat. B.-nál gránitban quarcos telérek fordulnak elő, melyekben termés arany, antimon, réz és pirit arany- és ezüstércek, azonkivül jegeces palákban vaspátos telérek vannak fakóérccel és rézkéneggel. B, mint szászok által alapított bányaváros már 1085. említtetik; lakóinak V. István bányamívelési jogosítványt adott, jogaikat 1324. Róbert Károly, utóbb I. Lajos, Zsigmond és Mátyás megerősítette. A XVI. század elején a B.-i bányászat tetemesen hanyatlott, de 1550 táján uj aranybányákat nyitottak s B. oly virágzásnak indult, hogy boroszlói, krakói s más vállalkozók is költöztek ide. E virágzást azonban csakhamar hanyatlás váltotta fel s mai jelentősége csak halvány képe régi fényének, amikor aranya a legfinomabb volt hazánkban. B. lakói ma inkább faiparral és vászonszövéssel foglalkoznak.
