Kapos,
Kapos, 1. Nagy-K., kisközség Ung vármegye kaposi j.-ban, (1891) 1174 magyar lakossal, a járási szolgabirói hivatal székhelye, járásbirósággal és adóhivatallal; van posta- és távirdahivatala, postatakerékpéztára. - 2. K., a Sárviz jobboldali mellékvize, ered Somogy vmegye kaposvári járásában, Kis-Korpád körül, eleintén Kaposvár érintésével K-felé folyik, Ó-Dombovárnál Tolna vmegyébe lép át s szélesebb völgyben ÉK-ben fordul; Némedin alul egyesül a Balaton lefolyását képező Sióval s hirtelen K-felé, majd Simontornyánál D-re fordul; innen kezdve egészen Agárdig, azaz 45 km.-nyi hosszban a Sárvizzel teljesen párhuzamosan s tőle mindig csak 1-11/2 km.-nyi távolságban folyik, mig végre Agárdnál (a Dunától már csak 8 km.-nyire) a Sárvizzel egyesül. Egész hossza mintegy 160 km., de forrásának torkolatától való távolsága csak 81 km. A K. folyásának nagy része Kaposvártól Némediig szabályozva van s ez a része a Kapos-csatorna vagy Zichy-csatorna, mely 1820. ásatott a vizenyős vidék lecsapolására; hossza mintegy 100 km., szélessége 12-15 m., közepes mélysége 1,4 m. Szabályozva van az egyesült Sió és Kapos medre is, ez a Sió-Kapos-csatorna. A K. legjelentékenyebb mellékvize a Koppány, mely Regölyön alul balfelől ömlik belé.
