Komáromy,
Komáromy, 1. András, országos levéltári fogalmazó, a magyar heraldikai s genealogiai és a magyar történeti társulatnak igazgató-választmányi tagja, szül. Péterfalván (Ugocsa) 1861 nov. 18-án. Középiskolai tanulmányait a máramaros-szigeti ref. főgimnáziumban végezte, a bölcsészeti tanfolyamot pedig a budapesti egyetemen. 1895 máj. 10. a magyar tudományos akadémia levelező tagjává választotta. Művei: Karancsberényi báró Berényi György élete és politikai működése (Budapest 1885); Listi László élete és munkái (u. o.); Révay Kata Szidónia levelei férjéhez 1656-1702. (u. o. 1888); Hunt-Pázmán nemzetség (u. o. 1889); Thelekessy Imre kassai kapitány 1496-1560. (u. o. 1889); Thelekessy Mihály története 1576-1601. (u. o. 1890). Nagyobb értekezései a Turulban és a Századokban jelentek meg. Ezeken kivül történeti tárcák (a bűbájos Báthory Annáról, Vér Andrásról stb.) a Budapesti Hirlapban, Magyar Hirlapban stb.
2. K. János Péter, orvos és iró (1692-1761), született Sopronban. Az orvosi diplomát Strassburgban és Baselben szerezte meg. Orvos volt Győrött, Kőszegen, végül Szombathelyt. Két műve maradt hátra: De vino hungarico Soproniensi (Basel 1715) és Tractatus chemico medicus de fonte Salubri Tarcsa (Lipcse 1774, Veszprémia művében).
3. K. Lajos, pedagogus, szül. Makón 1843. A gimnáziumot szülővárosában kezdte, Kisújszálláson folytatta és Nagy-Kőrösön végezte be. A teologiai kurzust a budapesti ref. teologiai akadémián végezte. 1866. a skót szabad egyház stipendiumával Edinburgba ment s ott egy évig az éppen említett egyház kollegiumában hallgatta a teologiát. 1869. a ref. főgimnázium tanárának hivták meg a görög nyelv tanszékére. 1879. kinevezték a budapesti felsőbb tanítónőképző intézethez a magyar nyelv és irodalom rendes tanárává, ahol azóta is működik. Irodalmi működését még a 60-as évek végén megkezdte. Önálló munkái: Knox János (1871); Nyelvemléktár (kiadja a m. tud. akadémia, III. köt., 1874. Király Pállal együtt tették közzé); Görög regék (I-III., Cox Gy. után angolból 1876-77); Magyar olvasókönyv (a középiskolai osztályok számára, szerkesztette Kármán Mór drral, I-III. 1879-1883); Vezér- és gyakorlókönyvek a magyar nyelvtan tanításában (népiskolák számára, 5 kötet, irta Nagy László, átdolgozta K., 1879, újból 1890); Olvasókönyv a tanítóképzők számára (I. II. Kiss Áron és Péterfy társaságában, 1880-1881); A görögök története (irta Curtius Ernő, VI. köt., a m. tud. akadémia megbizásából fordította); Fáy András mint pedagogus (1886); Magyar nyelvtan (az elemi népiskolák számára, 4 köt. 1890-1891).
