Világ,
Világ, csillagászati szempontból az ég csillagainak összessége, ide számítva természetesen Földünket és bolygórendszerünket is. Ez értelemben univerzumnak is szokot neveztetni. A fizika tanai szerint a V. számára három nevezetes törvény áll: anyaga és energiája (összes mozgási és helyzeti erélye) állandó s entropiája maximum felé törekszik. Ez utóbbi tétel azt mondja, hogy a V. összes látható tömegmozgásai azon törekvéssel birnak, hogy láthatatlan hőmozgásokká változzanak át. E szerint a V. végállapota elérkezett, ha hőmérsékleti különbségei teljesen megszüntek. L. még Természet.
V. A mitologiában és összehasonlító vallástudományban a kozmologiai mondák és regék csoportjának elemzése foglalkozik a V. alakulására vonatkozó hiedelmek egybevetésével és az ezekből levonható tanulságok rendszerezésével. A fejlettebb mitologiákban a V. teremtésére vonatkozó mondák sok hasonló vonást mutatnak a térben és korban legtávolabb álló népeknél. Ilyen esetek közt a teremtésnél egy demiurg (l. o.), vagyis az istenség és az anyag között egy közvetítő lény szerepeltetése, aminő a görög Prometheus s amilyennek képzetéből fejlődtek utóbb a különféle vallásrendszerek bukott istenségei, angyalai, utóbb ördögei. Fölötte tanulságosak e tekintetben az ural-altáji népek V.-teremtési mondái, melyeknek gazdag gyüjteménye csak nemrég látott napvilágot a Reguly és Munkácsi Bernát gyüjtötte vogul népköltési emlékek kiadása során (Vogl népkölt. gyüjt., I. füzet). Ezekhez legközelebbről más ugor népek (p. a finnek) már ismertebb teremtési mondáit, majd a hajdan szintén ural-altáji bolgárok hitregei maradványait találjuk hasonlóknak, aminek oka azonban közös kulturhatás eredménye is lehet és nem tekinthető behatóbb vizsgálat előtt az ősrokonság közvetlen eredményének vagy éppenséggel bizonyítékának. Másik, szintén igen elterjedt kozmogoniai monda a vizözönről szóló, amely számos összehasonlító tanulmányra adott már alkalmat és a hitregék egy közös forrásból való származását vitatók táborának egyik fő eróssége. Harmadik, nem kevésbbé gyakori képzet e V.-alakulási mondák sorában a V.-nak tojásból keletkezése, az u. n. világtojás feltételezéséből kiinduló kozmogonia, amilyennel a már említett vogul regékben is találkozunk.
