Akhilleusz
Akhilleusz – a görög mondák egyik legnagyobb hőse, Péleusz phthiai király és Thetisz fia. Anyja a sarka kivételével egész testét sebezhetetlenné tette. Apja két bölcs öregre, Phoinixra és Kheirón kentaurra bízta nevelését; mire ~ felserdült, testi erő, férfias szépség, harci ügyesség és lelki nemesség dolgában mindenkit felülmúlt. Mikor a királyok Trója ellen készültek, anyja elrejtette fiát Szkürosz szigetén Lükomédész királynál, hogy megmentse megjósolt korai halálától, ám ~ mégis elvonult a háborúba vitézei, a mürmidónok élén. A harcokban a legelső volt, s szinte babonás rettegést keltett az ellenség soraiban. A háború tizedik esztendejében a sereg vezére, Agamemnón, aki harci sikerei miatt rég féltékeny volt rá, súlyosan megsértette, mire ő dacosan visszavonult a hadakozástól. Távolléte lelket öntött a csüggedt trójaiakba, heves támadással hajóikig szorították vissza a görögöket. ~ még most sem békült, de beleegyezett, hogy barátja és rokona, Patroklosz az ő fegyverzetével szálljon csatába; ez megfordította a háború sorsát, de Patroklosz holtan maradt a porondon. Az imádott barát halála már felrázta ~t, anyja kérésére Héphaisztosz isten új fegyverzetet készített neki, ő pedig a csatába rontott, s párviadalban megölte Hektórt, a trójaiak vezérét. Csillapíthatatlan haragjában csúfos sorsot szánt az elesett hős tetemének, de az apa, Priamosz esdeklésére, aki éjnek idején titkon kereste fel, kiszolgáltatta a testet, s fegyvernyugvást eszközölt ki, hogy méltó temetést tarthassanak. utóbb ~ leverte még a trójaiak segítségére siető Pentheszileia amazón királynőt, s párbajban megölte az ellen új fővezérét, Memnónt. Szembeszállt még Apollón istennel is, aki útját állta Trója kapujában; az isten ekkor úgy irányította Parisz orvul kilőtt nyilát, hogy az a hőst a sarkán találta. (Egy késői hagyomány szerint ~ a háború alatt beleszeretett Polüxené trójai királylányba, és semleges helyen, a tümbrai Apollón-szentélyben találkozót beszélt meg a trójaiak főbbjeivel, hogy a házasságról tárgyaljon. Ő a megegyezés szerint fegyvertelenül jelent meg, s Parisz orvul ledöfte.) Testét máglyán égették el Patrokloszéval együtt , és temetésük tiszteletére nagy sportversenyt rendeztek. A Trója fölötti végső győzelemnek utóbb ~ fia, Neoptolemosz lett egyik kulcsfigurája. – Homérosz Iliásza csak ~ életének egy epizódját, haragját és megengesztelődését dolgozza fel, de így is plsztikusan rajzolja meg alakját, a gyarlóságaival együtt is lenyűgöző nagy embert. A tragikusok közül Euripidész szerepeltette Iphigeneia Auliszban c. darabjában. ~ felháborodik, hogy nevével visszaéltek, kész szembeszállni a görög hadakkal, még saját mürmidónjaival is, hogy megakadályozza a címszereplő feláldozását, végül azonban megnyugszik Iphigeneia döntésében. Statius római költő eposzt tervezett a hősről, de a mű töredékben maradt; Goethe is belekezdett egy Achilleis c. költeménybe. Shakespeare Troilus és Cressida c. keserű színművében a többi görög vezérhez hasonlóan – is hitvány alak. Azért vonul vissza a harctól, mert szerelmes Polüxenébe, s hogy őt elnyerje, cserbenhagyja saját honfitársait. Hektórt sem becsületes harcban győzi le, hanem orvul, tíztagú csapatával valósággal lemészároltatja.
