Werther
Werther – ifjú jogász, Goethe Werther szerelme és halála c. regényének címadó hőse. A mély érzésű, művészi hajlamú fiatalember egy kényes szerelmi bonyodalom elől vidéki magányba menekült Wahlheimbe, ahol megismerkedett Lottéval, egy tiszttartó szép és melegszívű lányával; mély rokonszenv ébredt benne a lány iránt, amely lassan szerelemmé fejlődött. A lány egy derék ifjú, Albert menyasszonya volt már, aki iránt ~ őszinte becsülést érzett, és hogy kettejük boldogságát ne zavarja, hivatalt vállalt egy közeli városban. A megaláztatások, amelyek ott polgári önérzetét sértették, és reménytelen szerelme megülték kedélyét. Megújította látogatásait Lotténél, aki közben már Albert felesége lett. Hiába volt jobb belátása és Lotte intelmei, ~ nem tudott szabadulni a bűvös körből. Alberttal való baráti viszonya is elhidegült, Lotte pedig, aki egy önfeledt pillanatban elárulta, hogy szíve mélyéből viszontszereti, könyörgött, hogy lépjen ki életükből. ~ számára nem maradt más választás, szerelmének nevével ajkán főbe lőtte magát. – Wetzlari joggyakornok korában Goethe beleszeretett egy barátja menyasszonyába; ~ alakját ebből az élményből és egy barátja sorsából gyúrta egybe, aki szerelmi és előmeneteli kudarcai miatt öngyilkos lett. A mélabúra hajló kedélyű ifjú a maga szomorú sorsával az érzelmek szabadságáért és az egyéniség érvényesítéséért küzdő szentimentalizmus irodalmi alaptípusa lett, levelek formájában előadott története milliókat indított meg a korabeli Európában, nem kevés szerelmi öngyilkosságot inspirálva. A mű hatása messze sugárzott, a mi irodalmunkban Kármán Fanni hagyományai c. műve tanúsítja ezt.
