XVI.
XVI.
Az albizottság junius 23-dikán tartott üléséről Lónyay Menyhért a következőket írja:
Csengery olvassa a kereskedelmi javaslatot.
Ghyczy: Az eredményekben megnyugszik; egyezményeket kíván; ki akarja mondani az ország jogát, hogy megértsük, mi az észrevétele, szerkezetet proponál.
Lónyay: –
Nyáry: Felosztás; szerződések –
Deák: Nem foly a pragmatica sanctióból.
Andrássy hosszú exploratiót kér.
Deák el nem fogadja.
Andrássy, Lónyay, Andrássy:
Tisza: A vámok felállításának joga; időről-időre kívánja felállítani; deputatio helyett felelős kormányt kíván.
Eötvös nem akarja miniszterekre bízni azt, mit a legislatio maga végezhet.
553Deák: Nem egy a Lónyay.
Nyáry: Két különböző elv, de a fődolog az országgyűlés helybenhagyása. Veszélyeztetve látja a felelős kormány elvét. Legyen benne a felelős miniszterium.
Apponyi: Átalánosságban kíván maradni. A miniszteriumra bízná; nem tartja ezen kérdés eldöntését most –
Deák formulatiója:
«A kereskedelmi ügyek közössége nem foly a pragmatica sanctióból, mert annak értelmében a magyar korona országai, mint a fejedelem többi országaitól jogilag külön álló országok, saját felelős kormányuk és törvényhozásuk által intézkedhetnének, s vám- és zárvonalak által szabályozhatnák kereskedelmi ügyeiket.
Miután azonban közöttünk és ő felsége többi országai között az érdeknek kölcsönös érintkezései fontosak és számosak: kész az országgyűlés arra, hogy a kereskedelmi ügyekre nézve egyrészről a magyar korona országai, másrészről ő felsége többi országai között időnkint vám- és kereskedelmi szövetség köttessék. E szövetség állapítaná meg azon kérdéseket, melyek a kereskedelemre vonatkoznak, s meghatározná az egész kereskedelmi ügynek kezelési módját.
A szövetség megkötése kölcsönös alku által történnék oly módon, mint két egymástól jogilag független országok hasonló egyezkedései történnek. A két félnek felelős miniszteriumai közös egyetértéssel készítsék meg a szövetségi részletes javaslatot, s terjeszsze azt mindenik az illető országgyűlése elé, s a két országgyűlésnek megállapodásai lesznek ő felségének szentesítése alá terjesztendők.
Magában értetődvén, hogy ha és a mennyiben az egyezkedés nem kikerülne, az ország törvényes jogai e részben is sértetlenek maradnak.»
Deák: Hátra van még a quota meghatározása; azt nem akarja a delegatióra bízni, de két küldöttség küldetnék ki, mely megkísérti az egyezséget, és a törvényhozásnak referál. Ha meg nem tud alkudni, a fejedelem decidálna; de ezt most ne mondjuk ki.
A t) pont a quotáról. Deák dictál.
«Megállapíttatván mindkét félnek egyetértésével az, hogy mik a pragmatica sanctióból folyó közös ügyek és mennyiben közösek azok, kölcsönös alku által kell előre meghatározni azon arányt (quota), mely szerint a magyar korona országai a sanctio pragmatica szerint közöseknek elismert ügyek terheit és költségeit viselendik.
Ezen alku s megállapítás oly módon történhetik, hogy egy részről a magyar korona országainak gyűlése, más részről ő felsége többi országainak gyűlése, mindenik a maga részéről egy hasonszámú küldöttséget választ. E két küldöttség az illető felelős miniszteriumok befolyásával részletes adatokkal támogatott javaslatot fog kidolgozni az említett arányra nézve.
E javaslatot mindenik miniszterium az illető országgyűlés elé terjesztendi, 554hol az rendesen tárgyalandó. Mindenik országgyűlés az illető miniszteriumok útján közlendi határozatait a másik országgyűléssel, s a két félnek ily módon eszközlendő megállapodásai szentesítés végett ő felsége elébe fognak terjesztetni.
Ha a két küldöttség a javaslatra nézve nem tudna egymással megegyezni, mindenik félnek véleménye mind a két országgyűlésnek elébe terjesztetik. Ha pedig a két országgyűlés nem tudna egymással kiegyezni, akkor a kérdést az előterjesztett adatok alapján ő felsége fogja eldönteni.
Az arányra nézve kötendő egyezkedés csak határozott időre terjedhet; annak elteltével ismét ugyanazon módon új egyezkedésnek leend helye.»
Ghyczy kívánja, hogy csak a hadügy és külügy levén közös, ezt itt ki kell mondani.
Deák: Még két pontról kell szakasz:
a) mik módosíttassanak az 1848-diki törvényből?
Erre azt mondjuk, hogy az egyezkedés megoldása után.
Tisza visszamegy arra, hogy ne terjesztessék föl ő felségéhez.
Deák:
b) az októberi diplomára vonatkozólag nem megyünk részletbe.
