A ROMÁNOK
A ROMÁNOK
E fejezet jó részéhez is D. PRODAN nagy jobbágymonográfiája szolgált alapul. SZENTGYÖRGYI MÁRIÁnak az előző fejezetnél idézett műve is jó kiegészítésekkel szolgált. Ezeken kívül l. még DAVID PRODAN, Bojaren und „vecini” des Landes Fogarasch im 16. und 17. Jahrhundert (Bukarest 1967); BÉLAY VILMOS, Máramaros megye társadalma és nemzetiségei a megye betelepítésétől a XVIII. század elejéig (Bp. 1943); valamint JAKÓ ZSIGMOND és MAKKAI LÁSZLÓ már említett írásait (MR I). A két román fejedelemség társadalmi viszonyairól használható áttekintést nyújt ŞT. OLTEANU, Les pays roumains (23. skk). A román népmozgásokról legújabban megjelent összefoglaló ŞTEFAN METEŞ munkája: Emigrări româneşti din Transilvania în secolele XIII–XIX (Bucureşti 19772) a mi szempontunkból nem hasznosítható, mivel a Havasalföldről és Moldvából Erdély felé irányuló román vándorlás kérdését nem tárgyalja.
A román reformációról: ŞTEFAN METEŞ, Istoria bisericii româneşti din Transilvania. I (Sibiu 1935); RÉVÉSZ IMRE, La réforme et les Roumains de Transylvanie (Bp. 1937); JUHÁSZ ISTVÁN, A reformáció az erdélyi románok között (Kolozsvár 1940); UŐ, Nyugati missziós törekvések a 607románoknál, a MR II. kötetében. Az első román nyomtatott könyvekről HERVAY FERENC, L’imprimerie cyrillique de Transylvanie au XVIe sičcle (MKsz 1965). DEMÉNY LAJOS, Le premier texte roumain imprimé (RRH 1965); DEMÉNY LAJOS–EMIL PETROVICI, Evangheliarul slavoroman de la Sibiu, 1551–1553 (Bucureşti 1971); P. P. PANAITESCU, Începuturile scrisului în limba română. Studii şi Cercetări de Bibliologie (Bucureşti 1963); valamint JAKÓ ZSIGMOND, A legrégibb román nyomtatvány c. cikke már idézett, írás, könyv, értelmiség c. tanulmánykötetében.
