Stresszhelyzetek.
Stresszhelyzetek.
Tartósan ható károsító ingerek, ún. stresszorok okozta feszültségi állapot (szorongás) a stresszállapot. A civilizált ember kutyája - különösen nagyvárosi körülmények között - nap mint nap komoly, szinte megoldhatatlan ~nek van kitéve. Némelyik kutya viszonylag jól alkalmazkodik ezekhez, az érzékenyebb állatok viszont nehezen viselik el a megpróbáltatásokat, és ez súlyos » viselkedési zavarokhoz vezethet.
Azok az életfeltételek, amelyeket egy lakás v. egy nagyvárosi utca nyújt, természetszerűleg messzemenően eltérnek a természetes biológiai viszonyoktól, bár a különböző kutyafajták egész viselkedési struktúrája ma már erre hangolódott. A lakásban tartás körülményei gyakran túl magas, teljesíthetetlen v. olyan alkalmazkodási követelményeket támasztanak az állattal szemben, amelyek feloldhatatlan konfliktushelyzethez vezetnek. Az emberrel való társas kapcsolat is félreértések és konfliktusok forrása lehet, hiszen a kutya és az ember a szociális viselkedésében más és más kifejezési formákat használ.
Az ember gyakran nem veszi magának a fáradságot, hogy igazi megértéssel közeledjen az állathoz; beéri azzal, hogy antropomorfizálja, emberiesíti a kutyát, és ezen az alapon szeretgeti. Különösen azokra a kutyatartókra érvényes ez a megállapítás, akik divatból gyerekeik játékszeréül, esetleg - saját gyerekük nem lévén - gyerekpótlékként tartanak kutyát.
Hogyan igazodhat el egy háziasított ragadozó, egy farkasszármazék - amely veleszületett vadászösztönének és még sok egyébnek kiéléséről lemondani kényszerül - az igen gyakran következetlen pótpartnerek (tehát az emberek) szeszélyes társadalmában? Nehezíti az eligazodást, ha az agyontenyésztés és helytelen nevelés következtében még alkalmazkodóképessége is csökken. Gyakori az ún. divatos fajtáknál az, hogy a tenyésztés folyamán a szép küllem kedvéért olyan példányokat szaporítanak, amelyek rendkívül kedvezőtlen tulajdonságok, különc viselkedési formák hordozói.
Sokan városi kis lakásukban nagy termetű kutyát (pl. rottweilert, schnauzert, német juhászkutyát) és óriási mozgásigényű ebeket tartanak. Sok kutyatulajdonos csodálkozik az állat fékevesztett magatartásán, amikor az minden alkalmat megragad, hogy túlcsordult energiáit a szűk helyen levezethesse. Előfordul az is, hogy ingerlékeny, ideges emberek valamilyen terrierfajtát vesznek magukhoz v. filigrán, erélytelen hölgyek dobermannt, boxert választanak. Csakhogy az erős, nagy testű munkakutyának még nálánál is keményebb gazdára van szüksége, hogy falkavezérül elismerje, és nem való ilyen állat annak, akit még a légy zümmögése is felizgat. A konfliktushelyzet ezzel már eleve adott; emellett a nagy testű kutya, ha nem érez maga fölött kemény gazdát, aki időről időre különböző gyakorlatokkal rögzíti benne az alá- és fölérendeltségi viszonyt, könnyen szófogadatlanná és veszélyessé válhat egész környezetére.
A szobakutya különleges élethelyzetéhez a szűk mozgási lehetőségen kívül hozzátartozik az a problémakör is, amelyet a fiatal állat felnevelésének ingerszegény körülményei, a rossz bevésődés, az elmulasztott beidegződés és a szocializálódási lehetőségek hiánya jelent. Élete látszólag védett, ellátottsága jó, másrészt a szinte teljesíthetetlen alkalmazkodási követelmények miatt nehéz; csalódásokban, konfliktusokban, lemondásban gazdag.
Az igazi szimbiózisban a különböző fajú állatok kölcsönösen hasznára vannak egymásnak. Az egyik megtisztítja a másikat a férgektől, az viszont jelzi, hol találni finom csemegét, v. figyelmeztet a közeledő ellenségre. Bizonyos értelemben ilyen együttélés az ember és a házőrző, vadászó, pásztorkodó kutya v. a rágcsálópusztító macska együttélése is. Az egyes állatban esetleg meglevő és az abnormalitás határán levő viselkedési sajátosságok ez esetben csak akkor zavarják a partnert, ha ezek ezt a néhány súrlódási pontot is érintik. A lakásban tartott eb és gazdája között viszont a sokkal közvetlenebb és szorosabb egymás mellett élés folytán olyan kölcsönös függőségek alakulnak ki, amelyek egyébként csak a szociálisan szorosan összekapcsolt fajtársak partnerségében fordulnak elő. Ha ilyenkor az egyik félnél váratlanul jelentkezik valamilyen szokatlan viselkedési forma, akkor ez kényszerítő erővel megváltoztatja a másik viselkedését is, ez pedig ismét visszahat az első viselkedésére. (» Mozgásszükséglet)
