Viselkedés.

Teljes szövegű keresés

Viselkedés.
Tkp. egy bizonyos meghatározott módon szervezett tevékenység, amelynek révén a viselkedő, vagyis cselekvő élőlény kapcsolatot hoz létre környezetével. Az állatok esetében a ~ és a pszichikum közvetlen egységet alkot, ezért pszichikumuk feltárása, megismerése nem lehetséges ~ük vizsgálata nélkül.
A ~ fejlődése az öröklékenység és a változékonyság, vagyis az állandóság és a labilitás ellentétes működésének, hatásának révén megy végbe. A ~ minden formájában mind az állandóság, mind a labilitás jelen van; a fejlődés folyamán viszonyuk, mértékük azonban változhat, és ez a változás végső fokon az ún. ~formák minőségi módosulásához vezethet. Nem véletlen, hogy az etológusok az állatok cselekedeteit két csoportra osztják: veleszületett (öröklött) és szerzett (tanult, elsajátított) ~re.
Azt a ~formát, amellyel az állat minden előzetes tapasztalat nélkül teremt kapcsolatot környezetével, veleszületett ~módnak, » ösztöncselekvésnek v. még egyszerűbben » ösztönnek nevezzük. Ezek a reakciómódok az állatban kezdettől fogva megtalálhatók, ill. a fejlődése folyamán maguktól bukkannak fel. Szerzett v. elsajátított ~ről akkor beszélünk, ha az állat ezt a ~formát meghatározott módon szerezte meg, pl. egy már előzőleg átélt folyamat ismétlődése v. esetleg egy másik állat ~ének utánzása révén.
A klasszikus etológia kezdetben az állatok ~ének puszta megfigyelésére, a ~formák pontos és részletes lajstromozására szorítkozott. Később nem elégedett meg azzal, hogy csupán leírja az egyes jelenségeket, hanem megpróbálta azokat csoportosítani, majd értelmezni; megmagyarázni a ~ összefüggéseit, mélyebb okait, törvényszerűségeit.
A magatartás tkp. nem más, mint rendkívül bonyolult mozgás, amely módosítja a szervezet és a környezet viszonyát. Ezek szerint az egyes ~i formák mozgásegységek.
A ~ tanulmányozásának alapegysége a ~minta (~i sablon, ~i séma). Ezen olyan elkülöníthető ~részt értünk, amellyel az állat feloldja v. feloldani igyekszik a szervezete és környezete között v. magában a szervezetében keletkező feszültségeket, vagyis amellyel időről időre alkalmazkodik a megváltozott körülményekhez. ~i séma lehet pl. az olyan egyszerű reflex is, mint a vakaródzás v. egy olyan természetes ~egység, amelynek önálló szerepe van (pl. az » ugatás). A ~mintát további alegységekre (alsémákra) oszthatjuk. Az ugatást mint sémát feloszthatjuk a száj kinyitására, hangadására stb. A száj kinyitása tehát a ~ egyik alsémája, de mint olyan, sokféle szerepe, jelentősége lehet, amely más-más ~minta részét alkothatja (harapás, evés, lihegés stb.). Az egyes ~i sémák ált. összekapcsolhatók (sorrendjük változtatható). A párzás pl. ~i sémák egész sorozatából áll.
A ~formák a gyakorlatban szinte áttekinthetetlenek, hiszen a legtöbb élőlény szervezete (cselekvéslistája) sokkal bonyolultabb annál, hogy beskatulyázható lehetne néhány sablonba. Ennek ellenére az etológusok nagyjából megegyeznek abban, hogy az állatok valamennyi ~mintáját gyakorlatilag kilenc csoportba sorolhatjuk. Ezek a következők: táplálékfelvétel, menedék-(otthon-)építés, harci viselkedés, gondoskodás, felhívás gondoskodásra, csoportos, összehangolt tevékenység, ürítés, szexuális viselkedés, fürkészés. A kutya ~mintáinak klasszikus felosztása nagyjából hasonló: » agnosztikus (harci) ~, » együttcselekvés, » felderítő ~, » felhívás gondozásra, » fürkészés, » gondoskodó (anyai) ~, » szexuális ~, » táplálék-felvételi ~, » ürítés.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem