év
év: Az egyiptomiak már Kr. e. 3000 k. aszerint számították az ~et, hogy a Nap mennyi idő alatt futja végig pályáját, és ennek megfelelően 12, egyenként 30 napos hónapra osztották fel az ~et, amelyhez még hozzácsatoltak 5 napot; a szemiták általában, Izr. fiai pedig különösen is a Holdhoz igazodtak. Az ® újhold határozta meg a ® hónap kezdetét és így a tartamát is; 12 ilyen hónap alkotott egy holdévet (1Kir 4,7; 1Krón 27,1–15; Jer 52,31; Ez 32,1; Dán 4,26). Az ünnepek is a holdciklusokhoz igazodtak; így a ® húsvét a telihold ünnepe volt (vö. Zsolt 104,19; Sir 43,6–9). Másfelől a Nap járása is fontos szerepet töltött be, mert tőle függtek az ® évszakok, s hatott az állatok és növények fejlődésére. Niszán hónap 14-én ölték le a húsvéti bárányt, és a húsvéti báránynak egyévesnek, vagyis az előző ~ben ellettnek kellett lennie (Kiv 12,5). A szombat (= húsvét) utáni napon (Lev 23,12), tehát Niszán hónap 16-án v. némely írástudók szerint csak a húsvét utáni szombatot követő napon kellett az árpa első termését feláldozni; 7 héttel később ünnepelték a hetek ünnepét v. a ® pünkösdöt, amely eredetileg a hálaadás ünnepe volt aratás után. Hogy ezeket az ünnepeket annak rendje-módja szerint megtarthassák, elengedhetetlen volt, hogy olyan időpontra essenek, amikor a bárányok már nem túl kicsik a leölésre, ill. a szemek már beértek. – Minthogy a nap~ 365 napot, 5 órát és 48 percet tesz ki, egy holdhónap pedig csak 29 napból, 12 órából és 44 percből áll, a hold~ 12 nappal és 53 perccel rövidebb a nap~nél. Ebből következően 3 ~ leforgása alatt a hold~ egy hónapnyi időtartammal mögötte marad a nap~nek. E különbség kiegyenlítésére minden 2. v. 3. ~ 12. hónapja után beiktattak 1 póthónapot (2. ® Adar), így az ünnepek rendjét helyre lehetett állítani. Ez a szokás Babilóniában már Hammurápi korában megvolt; bár a Biblia nem tesz róla említést, föltehető, hogy Izr.-ben is elterjedt. – A babilóniai csillagászok a Kr. e. 6. sz.-tól arra törekedtek, hogy a póthónap közbeiktatásának idejét matematikailag meghatározzák; Izr.-ben a gyakorlati megfigyelésekhez igazodtak. A Misna szerint az ÚSz korában csak a 12. hónapban döntötte el a főtanács elöljárója a főtanács néhány tagjával, hogy be kell-e abban az ~ben egy póthónapot iktatni v. sem. Egyébként a Misna leszögezi, hogy az ~ nem állhat kevesebből 4, egyenként 30 napos hónapnál, de 8, egyenként 30 napos hónapnál hosszabb sem lehet (a 30 napos hónap az ún. teljes hónap a 29 napból álló hónaphoz képest). – Csak a Kr. u. 4. sz.-ban vezették be a 19 ~ből álló ciklusokat; egy-egy ciklusban a 3., 6., 8., 11., 14., 17. és 19. ~ben beiktattak egy-egy póthónapot. Hogy Izr.-ben ismerték a nap~et, arra Hénoch eszményi életkorából következtethetünk: a Ter 5,23 szerint ~einek száma pontosan 365-öt tett ki (ez a nap~ napjainak száma), de az özönvíz időtartama is mutatja, amely a 2. hónap 17. napján kezdődött (7,11) és egy ~vel később a 2. hónap 27. napján ért véget (8,14), tehát összesen 365 napig tartott. Az apokrif iratokban (Jubileumok könyve, Hénoch) és némely kumráni szövegben a nap~ 364 napból áll, vagyis egészen a hetekre épül. ® naptár.
