Bet-Seán
Bet-Seán, Bet-San: kánaáni város az Egyiptomból Damaszkuszba vezető út mentén, amelyet stratégiai fontossága miatt III. Tuthmószisz is említ az egyiptomi szövegekben és az ® amarnai levelekben. A Bír 1,27 ellenére Manassze örökrészének számított (Józs 17,11.16; 1Krón 7,29). Saul idejében még a filiszteusoké (1Sám 31,10; 2Sám 21,12: a filiszteusok ~ falára tűzték ki Saul holttestét). Salamon uralma alatt a 12 kerület egyikéhez tartozott (1Kir 4,12), később (nem tudni, mikor) elveszett Izr. számára. Sisák fáraó a meghódított, ill, kifosztott városok között említi. Kr. e. 218: III. Antiokhosz meghódította, és csak Kr. e. 107: került vissza a zsidók birtokába. Kr. e. 63: Pompeius idején az akkor hellenista város, Szkütopolisz felszabadult, és a ® Tízvároshoz csatolták; a kumráni réztekercsben szereplő bjtsm vsz. azonos vele. Ma Tell-el-hösn, közvetlenül az új izr.-i településtől É-ra. 1921–27: az ásatások bronzkori településre mutatnak. Már az első bronzkorból kimutathatók Egyiptom hatásának nyomai. A hikszoszok idején városállam lehetett. Kr. e. 1468: a megiddói csata után III. Tuthmószisz hódította meg, s 3 évszázadon át itt székelt az egyiptomi helyőrség; volt vára (= migdol, bizonyosan III. Amenophisz építtette) és 2 temploma. Ebből az időből fennmaradt 4 sztélé; közülük 2 I. Szeti, egy pedig II. Ramszesz korából, aki a várost megerősítette, és a régiek fölé 2 új templomot épített Astarte v. Anath és Mekál v. Resef tiszteletére. Előkerült még III. Ramszesznek egy ülőszobra, s több vallástört.-i szempontból fontos tárgy. A hellén korszakból egy Dionüzosz- v. Bacchus-templom alapjait, az izr.-iek ásatásai során egy róm. színházat és egy 5–7. sz.-i zsinagógát tártak fel. Ez utóbbinak szép mozaikpadlózatán kívül 1964: még egy másik mozaikot is megtaláltak.
20. Fogadalmi ajándékok Bet-Seánból. A kis szentélymakettokon tekergő kígyók a város kígyókultuszára utalnak
