Ptolemaioszok
Ptolemaioszok, Ptolemeuszok: Egyiptom 31. dinasztiájának (ur. Kr. e. 323, ill. 305–30) összefoglaló neve és a dinasztia férfi tagjainak személyneve az ősatya, I. Ptolemaiosz Szótér után (® diadokhoszok), aki Lagosznak, Nagy Sándor testőrének és hadvezérének volt a fia (ezért más néven: Lagidák). A Bibliában a későbbi kv.-ek említik őket (Eszt 10; Sir prológusa és olykor 1Mak), de nem lehet biztosan megállapítani, melyik Ptolemaioszról van szó, annál kevésbé, mivel V. Ptolemaiosz Epiphánész halála (Kr. e. 180) után a ~at a források más-más sorrendben említik. Palesztina meghódítása, Libanont is beleértve (hajóépítéshez faanyag!) mindig egyike volt az egyiptomi politika legfőbb törekvéseinek. A diadokhoszok idején (Dán 8,8) a ~ és a ® Szeleukidák küzdöttek ezért a területért (11,6 kk.). A Kr. e. 3. sz.-ban Palesztina többnyire egyiptomi uralom alá tartozott; Kr. e. a 2. sz.-tól általában szírek uralkodtak Palesztinában; Kr. e. 198: Egyiptom végérvényesen elvesztette Cöle-Szíriát. VI. Ptolemaiosz Philometor (ur. Kr. e. 180[170]–145) beleavatkozott az Alexander Balasz és II. Demetriosz közt folyó háborúba (1Mak 10,51–58), és egymást követően mindkettőjüknek pártját fogta. A zsidók iránt barátsággal viseltetett (® Oniász), és megengedte nekik (Kr. e. 160 k.), hogy Leontopoliszban templomot építsenek. Testvére és utóda VIII. Ptolemaiosz Euergetész volt (15,16–21). Uralkodását családi viszályok, gyilkosságok és kibékülések jellemezték. Kürénét (Cyrene) is ekkor vesztette el Egyiptom.
161. A Ptolemaioszok birodalma Kr. e. 300 körül
