fül

Teljes szövegű keresés

fül: A konkrét szemita gondolkodásra jellemző a ~et megnyit ’tudtul ad’ kifejezés (pl. Rut 4,4; Iz 48,8); ha Isten mellett szerepel állítmányul, a. m. ’kinyilatkoztat, tanít’ (1Sám 9,15; Iz 50,5; Jób 33,16; Iz 22,14); hasonló értelemben használatos a ~et fölébreszt v. figyelmessé tesz (Iz 50,4), a ~et kiváj (Zsolt 40,7, az eredetiben) is. Ezekkel egy csoportba tartozó más kifejezés még a valakinek a ~ébe mond/kiált/olvas ’közöl, felszólít, megértet, felolvas’ (Ter 20,8, az eredetiben; Kiv 11,2, az eredetiben; Bír 9,2, az eredetiben; Jer 2,2; vö. Kiv 17,14 és 24,7, az eredetiben; 2Kir 23,2, az eredetiben stb.). A valakinek a ~ében ugyanakkor az illető ’jelenlétében’ értelemben használatos (Ter 23,10, az eredetiben; MTörv 31,30, az eredetiben). A ~ét odafordítja arra utal, hogy odafigyel valakire v. valamire, meghall valakit v. valamit (Iz 55,3; Péld 4,20, az eredetiben; vö. Neh 8,3); ennek ellentéte: nem fordítja oda v. elfordítja ~ét (Péld 28,9; Jer 7,24, az eredetiben; 2Tim 4,4, az eredetiben), a ~ét befogja, süketté teszi (Zak 7,11; vö. Iz 6,10). A ~be mond v. súg a. m. ’titokban közöl valamit’ (Lk 12,3); ugyanígy a ~ben hall a. m. ’titokban értesül valamiről’ (Mt 10,27, az eredetiben). A süketség gyógyulására nemegyszer a ~e megnyílik utal (Iz 35,5, az eredetiben; Mk 7,34 kk.). – Akinek halló ~e van, az képes a megértésre, Isten üzenetének, igazságainak fölfogására (MTörv 29,3; vö. Mt 13,13.15; Mk 8,18). A körülmetéletlen ~ viszont az érteni nem tudást, a tudatlanságot fejezi ki (Jer 6,10; ApCsel 7,51). Másfelől a józan ítélőképességnek, a helyes ítéletnek kifejezőeszköze a ~ (Jób 12,11; 34,3). Ennek jegyében a ~ a szívvel együtt is előfordul (MTörv 29,3; Péld 23,12); Salamon „halló” szívért könyörög, hogy a jót és a rosszat meg tudja különböztetni (1Kir 3,9: magyar fordításban éber). – A hallásra utaló igék fiziológiai értelmükön kívül az odafigyelést, a hallgatózást (pl. Ter 27,5), a megértést (11,7; Iz 33,19; 36,11; Jer 5,15; Ez 3,6), a hallottak fölfogását (Mt 13,13.15; Mk 8,18) jelentik. Olykor Isten szavának és törv.-einek nem csupán a meghallására, hanem egyszersmind az elfogadására is utal a hallásra vonatkozó ige (Iz 50,4; Jer 6,10; Jn 8,47; különösen felszólító módban: MTörv 6,4; Iz 1,10; Jer 2,7.11; 13,9). A valakire, valaki szavára, hangjára hallgat v. figyel engedelmességet jelent (Ter 3,17; 28,7; MTörv 21,18; Zsolt 18,45; Mt 18,16; Istenre vonatkozóan: Iz 42,24; Jer 9,12; ApCsel 4,19; Krisztusra vonatkoztatva Jn 18,37; abszolút értelemben: Kiv 24,7). – Az Isten szavának ® hallása és meghallása egyik fő vonása az ÓSz és az ÚSz vallásának, míg a ® látás (= Isten színről színre látása) elérhetetlen a földön (Kiv 33,20; Iz 6,5), és majd csak a beteljesedéssel válik az ember osztályrészévé (1Kor 13,12; 1Jn 3,2). Ezért intenek a próf.-k hallásra. Krisztus olyan valaki, akire hallgatni kell (Mt 17,5); az ® igehirdetés azt célozza, hogy az emberek halljanak róla (Róm 10,14); aki az igehirdetőt hallja, Isten szavát hallja (1Tesz 2,13). A hallás tehát elengedhetetlen a hithez és az üdvösséghez (Róm 10,14.17); hallás útján szerez az ember tudomást az Isten országáról (Lk 4,21). Aki hisz Krisztusban, hallgat az Atyára és tanul tőle (Jn 6,45: vö. 1Jn 2,27). Krisztus azt hirdette, amit az Atyától hallott (Jn 8,26.40; 15,15; vö. 3,32; 5,30), s az eljövendő Szentlélekről is azt mondta: amit az Atyától hall, azt fogja elmondani (16,13). – Az ÓSz antropomorf módon beszél az Isten ~éről (Szám 11,1; 2Kir 19,28; Iz 59,1; Zsolt 10,17; Bölcs 1,10); az ÚSz ezt csak az ÓSz-hez csatlakozva teszi (Jak 5,4; 1Pét 3,12: az eredetiben). Hogy Isten hall valakit, hallgat valakire, hallja valakinek a hangját, az imáját v. odafordítja a ~ét valakihez, az azt jelenti, hogy irgalmában meghallgatja az embert (Ter 17,20; MTörv 1,45; 9,19; 1Kir 17,22; Zsolt 34,16; 116,1 kk.; Jn 9,31; 1Jn 5,14; gyakran kívánságként v. imaként: Jer 18,19; Zsolt 130,2; Neh 1,6). Miként a látás, a hallás is cselekvésre indítja Istent (2Kir 19,16; Jer 18,19; Mal 3,16; Zsolt 80,2; Dán 9,18); ® szem. – A rabszolgának átszúrták a jobb ~ét (Kiv 21,5 kk.; MTörv 15,16 kk.).

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem