idegen
idegen: Az ÓSz különbséget tesz a család, a nemzetség, a törzs keretein, ill. a nép körén kívül, az ország határain túl élő ~ (héb. zar), az átmenetileg Izr. földjén tartózkodó ~ (héb. nokri), valamint az országban letelepült ~ (héb. ger) között. A zar eleve ellenség, vagyis a ® pogányok közé tartozik; a nokrinak nincsenek jogai, teljesen a vendégszeretetre (= a jótékonyságra) van utalva; a ger v. tosab bekerülhet Izr. közösségébe. A legrégibb törv.-kv., a ® Szövetség könyve csak egy figyelmeztetést tartalmaz, hogy Izr. fiai ne nyomják el a gert (Kiv 22,20; 23,9). A deuteronomikus törv. az özvegyekkel, árvákkal együtt segítségre szorulóknak tekinti és a felebaráti szeretet körébe vonja a gert, megismétli a Szövetség kv.-e figyelmeztetését és megkísérli jogi helyzetük meghatározását (pl. MTörv 14,29). A papi törv. szintén kiterjeszti rájuk a felebaráti szeretet parancsát (Lev 19,33 kk.), de már több jogot biztosít nekik (19,10; 23,22; Szám 9,14; 15,14 kk.; 35,15), ugyanakkor különféle vallási és kultikus kötelezettségeket is előír számukra (Lev 16,29; 17,8 kk.; 20,2; 22,18 kk.; 24,14 kk.; Szám 19,10). Vallási szempontból egyre inkább beolvadtak Izr. közösségébe, így a ger idővel mintegy fölvette a ® prozelita jelentését. Eredetüket illetően J. van der Ploeg arra gondol, hogy az egykori É-i országrészből menekültekből, elszegényedett júdeaiakból és az egykori kánaáni őslakosok maradékából tevődtek össze. Csak a ® körülmetéléssel váltak az ~ek Izr. közösségének teljes jogú tagjaivá. Az ~ek némely csoportjai mindvégig kívül rekedtek Izr. közösségén (MTörv 23,2–9).
