megbánás
megbánás: korábbi elhatározás v. cselekedet visszavonása. Ha az ember ~t érez oktalan és helytelen tette miatt és számol annak keserű következményeivel (Kiv 13,17; 1Mak 11,10; Péld 5,11; 25,8; Sir 33,20 stb.), ez – bár nem szükségszerűen – ® bűnbánat-tartásra, megtérésre indíthatja. Ugyanígy az ÚSz-ben is (Mt 21,30: a két fiú; 27,3: Júdás; Zsid 12,17: Ézsau). Az ósz-i elképzelés szerint Jahve nem ember, hogy megbánhatná tetteit (Szám 23,19; 1Sám 15,29; Jer 4,28; 20,16; Zak 8,14), másfelől viszont gyakran bánja, amit tett (1Sám 15,35; 1Krón 21,15; Zsolt 106,45; Ám 7,3.6). E kettősség Jahve haragjára és ítéletére, ill. szeretetére és kegyelmére vezethető vissza. Ha Jahve ~t érez, akkor megvalósul valami, ami haragjában és szeretetében mint lehetőség már benne van. Ugyanakkor Pál Róm 11,29: Isten kegyelmét és meghívását sose bánja meg, így az visszavonhatatlan (Zsolt 110,4; Zsid 7,21).
