Mezopotámia
Mezopotámia 1. Görög szó, jelentése: folyamköz. Szűkebb értelemben a Tigris és Eufrátesz közötti terület, tágabb értelemben a két folyó egész völgye a Perzsa-öbölig. A B-i tudományokban mindig a tágabb értelemben használják. Az emberi civilizáció egyik bölcsője, a görögök és a B közvetítésével az európai kultúra őse.
2. Kutatása a 19. szd. közepén kezdődött, amikor az ásatások sorban feltárták az addig csak a B-ból ismert asszír (vö. ASSÚR) városokat. A B iránti érdeklődés tovább sarkallta a kutatást, napfényre hozták BABILÓNIA, majd SUMÉR kultúráját, megfejtették az ÉKÍRÁSt, kirajzolódott a térség történelme, vallása, egyúttal megszületett a B-i régészet.
Civilizációja, kultúrája magasra fejlődött már az ÍRÁS fölfedezése előtt, amint azt már a 20. szd. régészete kutatja: állattenyésztés, öntözéses földművelés, kézműipar, sőt iparművészet, képzőművészet. Már ekkor kialakultak azok a vallásos képzetek, formálódtak azok az irodalmi alkotások, melyeket aztán később foglaltak írásba. A feltárt kultuszhelyekből, művészi ábrázolásokból következtethetünk rájuk.
Az írást a sumérok fedezték föl kb. Kr. e. 3000-ben ( ÉKÍRÁS). Tőlük vették át a sémi AKKÁDok, kultúrájuk számos elemével együtt. Ez lett az óasszír, óbabiloni, újasszír, újbabiloni (más felosztások még közbeiktatnak egy középasszír és középbabiloni fokozatot is) nyelvjárás rögzítője. A sumérok városállamokká szerveződtek, amelyek közül egyik-másik időnként a többiek fölé emelkedett. Assúr és Babilónia egymást váltó, hosszabb-rövidebb ideig virágzó, váltakozó kiterjedésű birodalmakat hozott létre. Kr. e. 538-tól Mezopotámia a perzsa birodalom része, majd Nagy Sándor hódítja meg. Ennek halála után a Szeleukidák birodalmának a tagja, akiktől Kr. e. 64-ben a rómaiak veszik el országukat. Mezopotámiának elsősorban É-i része volt szilárdan a rómaiak kezében.
3. Óriási a kultúrateremtő erejük, széles a horizontjuk. Pl. a sumérok kezdettől fogva a fém megmunkálásának művészei, bár fémlelőhely nincs Mezopotámiában. Fejlett kereskedelmi kapcsolatokra és szellemi érintkezésre is mutat ez a tény. Kimutatható már a Kr. e.-i 3. évezredben az egyiptomi kultúrával való érintkezés. Az ékírás meghódította az egész ókori KÖZEL-KELETet.
4. Ábrahám és családja Mezopotámiából indul el. Ennek emlékét Izráel megőrizte (5Móz 26,5; ApCsel 7,2). Az ÓSZ-i héber sémi nyelv kutatásában fontos az asszír-babiloni nyelvészet. Magukkal vitték a mezopotámiai világképet, az irodalmi és vallásos hagyomány ismeretét. Saját tapasztalatukat jórészt ennek a hagyománynak a nyelvén, ennek fogalmaiban gondolkodva fogalmazták meg. A 19. szd. végére hatalmas anyag gyűlt össze a mezopotámiai kultúráról. Bizonyos kutatók hajlandók voltak azt gondolni, hogy a B nem egyéb, mint a babilóniai kultúra epigonja (Bábel és a Biblia; ld. VALLÁSTÖRTÉNET). Az anyag szaporodásával kiderült, hogy ez a vita tárgytalan: Izráel részese ugyan az ókori Közel-Kelet kultúrájának, de ennek a nyelvén valami egészen mást fogalmaz meg a B-ban Istenről, emberről. Törvényadása részese ugyan a mezopotámiai jognak, de ezt kiegészíti a maga sajátosságai szerint. A különbségek tanulmányozása tárja fel a sajátosan B-it.
5. Assúr, majd Babilónia meghódította Izráelt-Júdát. A fogságban élénk szellemi tevékenység folyt, itt fogalmaztak meg több kanonikus könyvet végleges formában. Folytatódott ez a babilóniai zsidó diaszpórában ( TALMUD). Ennek képviselői ott álltak a Szentlélek kitöltésekor (ApCsel 2,9).
6. A napkeleti bölcsek története: az ősi Mezopotámia hódolata a világ királya előtt (Mt 2,1-10).
CP
