burgonyalepény
burgonyalepény: burgonya alapanyagú sült tészta. Az újabb nyersanyag felhasználásával – különféle változatokban – készült burgonyalepények a parasztkonyha hétköznapi tésztaételeinek választékát bővítik. Szerepük a korábbi főtt és sült tészták mellett mindenütt jelentéktelenebb maradt. Országszerte szokásos a főtt krumplival gyúrt pogácsa. Hasonló tésztából nagyobb lepényeket az ÉK-i magyarok sütnek (laska, lepcsánka). Két tájegységben, az ÉNy-Dunántúlon és az É-Tiszántúlon gyakoribb a nyersen reszelt burgonya, liszt, só, esetleg még aludttej és töpörtyű keverékéből tepsiben, vékony rétegben sütött lepény. Elnevezése nyugaton igen változatos (beré, cicege, tócsi és alakváltozataik, enge-menge, krumplimálé, krumpliprósza), keleten feltűnően egységes (lepcsánka). A bukovinai székelyek több vödörnyi nyersen reszelt krumpliból leppalacsintát készítettek. A reszelék addig állt, míg a sűrűje leülepedett, és a leve leönthető lett. Az üledéket forrázták és liszttel, → kovászmaggal keverték, majd kanállal káposztalevélre mérve kemencében sütötték. A lepényt kenyérként fogyasztották.
Kisbán Eszter
