mátka
mátka: valószínűleg a délszláv anya, matka főnév átvétele, de a magyar nyelvben sohasem anyát, hanem kiválasztott kedvest, barátot, közelálló személyt jelent. Köznyelvi jelentése: elkötelezett ara, menyasszony, „jegybéli mátka”. A jegyesek összemátkásodnak. A mátka a D-Dunántúlon és a palócoknál a lánypajtások közül kiválasztott, bizalmas, legjobb barátnő. A mátkák barátságukat némely vidék szokása szerint kis szertartással pecsételték meg (→ komatálküldés). Gyakori volt, hogy a lánykori mátka lett a későbbi keresztanya, komaasszony (→ komaság). – Egy Nyitra környéki lakodalmas énekben a menyasszony legénymátkáitól is elbúcsúzik: „... legénypajtásimtól, legénymátkáimtól még búcsút sem vettem...” Ennek értelmében feltételezhetjük, hogy a legénymátka a korcsoportban hozzá illő, esetleg csoportosan hozzájáró falubeliek csapata lehet. A Drávaszögben az unokatestvért nevezik mátkának.
Morvay Judit
