Állvány
Állvány vagy állás. Az épitészetben ideiglenes faszerkezetek; ujonan épülő v. javítandó épületek körül v. épületrészek előtt emelt faalkotmányok, melyek arra valók, hogy a munkások a különböző magasságokban biztonságban dolgozhassanak és rajtuk az építőanyagokat célszerüen fölszállítani lehessen. Megkülönböztetnek ácsolt, árboc-, létrás, bak- és vendég-állványokat és kőmüves-hidakat. A nagy boltozatok falazásához szükséges Á.-okat ives állványoknak hivják. (l. Boltozat).
Az ácsolt állvány
mind a négy oldalon megfaragott gerendákból készül. Különös gondot fordítanak arra, hogy az Á.-nak hossz- és keresztirányban való eltolódását ducolásokkal megakadályozzák. Az Á.-ok előállítása igen költséges, ennélfogva azokat csak ott alkalmazzák, ahol nagy teherbíró képességüknél fogva azokra abszolut szükség van, mint p. ha az épület homlokzatfalai faragott kőből építtetnek (Budapesten az állandó országház, a Mátyás-templom Á.-ai).
Az árbocállványokat
közönséges építkezéseknél a leggyakrabban alkalmazzák. Ezek rendesen gömbölyü, meg nem ácsolt fenyőfasudarak, melyek egymástól és az épülettől körülbelül 3 méternyi távolságra 1 méter mélységben a földbe ásatnak. Ezeket az árbocokat minden emelet-magasságban - de legalább is 5 méternyi távolban - egymás között vizszintes mestergerendákkal kötik össze, és ugyanilyen magasságokban az árbocot és mestergerendát ászokkal kapcsolják a falba. Árboc mestergerenda és ászok vagy kötéllel és dróttal köttetnek össze, mint a külföldön - vagy az árbocok mögé vagy mellé helyezett külön rövidebb tartófákra vaskapcsokkal erősíttetnek - mint Budapesten. Az ászokfák viszik az Á. dobogóját vagy padolatát, mely 4 cm. vastag deszkákból áll.
A létrás állványokat
különösen homlokzatok tatarozásakor, a vakolat megujításakor alkalmazzák. Állanak 15-18 méter hosszu létrákból, melyeket közvetlenül a homlokzat mellett, egymástól 3,50-4,50 m. távolságra állítanak föl. A létrák fokai tartják a padozatul szolgáló deszkákat.
Ablakállványok csak kisebb, 4-5 méterig terjedhető magasságokig használhatók. Egyszerü, szét álló négylábu bakokból állanak, melyek egymástól 3-3 méter távolban hordják a padozatot.
A vendégállványokat tatarozásoknál,
párkányok javításánál, és más csekélyebb jelentőségü munkák végrehajtásánál alkalmazzák. Az épület ablakaiból erős gerendákat dugnak ki, melyeket kivül ferdén a homlokzatfalhoz, belül pedig gerendasorokhoz, boltozatokhoz stb. erősítenek és az egész állványt 1 m. magas korláttal övezik.
A kőmüves-híd vagy lógó állvány
nem egyéb, mint köteleken logó dobogó korláttal és két kis fogaskerékkel, melyeknek segítségével azt két ember - anélkül, hogy a dobogót elhagyná - fölhuzni és lebocsátani képes. A köteleket tartó gerendákat rendesen a padlásból dugják ki, hol azok szilárdan le vannak kötve. A kőmüves-híd nem állván szilárdan, arról csak a homlokzatok tisztítása, festése stb. végezhet.
A gépészetben
az állványnak sokféle alkalmazása van. Ha valamely tárgyat magasabbra kell helyezni, állványt tesznek alája. Igy a szerszámgépek szerkezetei, továbbá magasabban fekvő csapágyak rendszerint öntöttvasból való állványra kerülnek. Fontos szerepük van az Á.-oknak a gépek szerelési munkálatainál is.
A hidépítészetben
az egyes pillérek körül munkaállványra van szükség - a munkaállványok pedig egymás között és a parttal a munkahíd által köttetnek össze, amelyen az építő-anyagok szállítása és a munkások közlekedése történik. Ha a pillér egészben vagy részben nagyobb sulyu faragott kövekből épül, az állványnak olyan berendezést kell adni, hogy a faragott köveket a pillér bármely pontján el lehessen helyezni. Az ilyen elhelyező állványnak leggyakoribb berendezése abból áll, hogy a munkaállvány tetején a pillér hosszirányában kerekeken gördülő elhelyező-kocsi (daru, tolópad) jár, mely a szintén kerekeken járó emelő-gépet hordja; ez utóbbi a kocsi hosszirányában, vagyis a pillér szélessége irányában gördülhet. Ezen berendezéssel, az elhelyező kocsinak és a rajta járó emelőgépnek megfelelő elmozdításával a pillér bármely pontjának föléje lehet jutni, s ott a követ lebocsátani. A vashidak felállításához (szereléséhez) szerelő-állványra van szükség, amelylyel addig, mig a vasalkatrészek összekapcsolása (szögecselése) befejezve nincsen, a vasszerkezetet alátámasztjuk (l. Szerelés). A boltozatok építésénél a boltiv alakjának képzésére és az építés alatt levő boltozat alátámasztására szolgáló állványokról l. Boltozó állvány alatt.
Az A.-ok felállítása v. leszedése alkalmával a biztonság szempontjából kiadott szabályok megszegése az 1879: XL. t.-c. 117. §-a alapján egy hónapig terjedhető elzárással és 200 frtig terjed hető pénzbüntetéssel büntetendő. Ugyanez a büntetés éri azt is, aki roskadó épületét a hatóság meghagyására s az ez által megszabott időben le nem rontja, v. a hatóság meghagyásához képest ki nem javíttatja és addig is az életbiztonság szempontjából szükséges intézkedéseket meg nem teszi..
