Amazónok,
Amazónok, 1. a görög monda szerint a Fekete tenger keleti partján élő harcias nők, kik csak évenkint egyszer érintkeztek a szomszéd tartomá- nyok férfiaival, nemök fentartása végett. Glyermekeik közül csak a leányokat nevelték fel s jobb mellöket leégették, hogy ne legyen akadály az íjj megfeszitésében, Erre utalna a közkeletü népetimologia szerint nevük = melletlen. E magyarázat helytelenségére azonban már Héródianos grammatikus is igyelmeztetett. Egyik királynőjük, Penthesileia (l. ott), Trója védelménél esett el. Héraklés Théseussal együtt becsapott tartományukba, hogy elvegye Hippolyté övét; más monda szerint magát Hippolytét vagy Antiopét is magukkal vitték. Királynőjüket visszaváltandók, az A. betörtek Attikába, de visszaverettek. Kitünő lovasok voltak (ezért modern értelemben A. a. m. lovas nő), s városdulók, de városalapítók is. Főistenül Arést tisztelték, s kivüle Artemist is, kinek efézusi templomát és kultuszát a monda szerint ők alapították meg. A képzőművészet legkedvesebb mitoszi alakjai közé tartoztak. (L. az ábrát a túlsó oldalon.) Öltönyük a jobb vállat és mellet el nem takaró rövid chítón, fegyverök az íjj, puzdrában tartott nyílköteggel, azonkivül csatabárd és pajzs.
2. Cseh A.-nak nevezi a történetirás ama hős nőket, kik (a monda szerint) 739-ben férjeik leöletése után maguk ragadtak fegyvert az ú. n. cseh aszszonyháborura, mely csak hét évi vitéz ellenállásuk után s ekkor is inkább ármány, mint leveretésük által ért véget. Régi de bizonytalan eredetü hagyomány továbbá, hogy Dél-Amerikában is voltak A.-ok még pedig a hagyomány szerint róluk nevezett Amazon (v. Maranon) folyam vidékén. Humboldt némi hitelt adott e hírnek, azt védvén, hogy a férfiak durva bánásmódjával elégeldetlen szökevény indián nők olyan összeverődött csapatai lehettek, minőket az őserdőkben kóborló szökevény rabszolgák ma is alkotnak még a telepedőktől félreeső vidékeken, a mig nem elég erősek, rejtőzködve, ha nagyobb tömeggé tömörültek, rabolva és pusztítva. Az őserdők rengetegeibe mind beljebb hatoló kutatások azonban eddig sehol sem vezettek Dél-Amerikában ily A: államok nyomaira ugy, hogy az egész hiresztelés alighanem csak az ó-kori hagyomány átvétele utján keletkezett. Az A.-ról szóló hagyományok némelyikének a sok mondai járulék mögött az a pozitiv magja lehet, hogy egy oly ősi társadalmi szervezetre való homályos visszaemlékezés rejlik bennük, amelyben a család feje nem az apa, hanem az anya volt (l. Matriarkátus, s a Gynaikokratia cikket) és a nők esetleg, a férfiakkal való lazább és többnyire csak a fajfentartás érdekében rövidebb időre kötött viszonyuk folytán, a maguk, gyermekeik és tulajdonuk megvédésére nem egyszer fegyvert is voltak kénytelenek ragadni.
3. Amazónok névvel jelölik a dahomey-i királyoknak női hadseregét is.
Amazón
E hadsereg puskákkal van felfegyverkezve, a csatában pedig rendkivüli vitézséget tanusit, amidőn valóságos düh szállja meg. Jelenleg 3000-nél többen vannak és a hadsereg magvát képezik; nevük: «a király asszonyai.» A női hadsereg 1729-ben alakult, midőn a nők harcjáték alkalmával kitüntették magukat. Gozo király haláláig (1818) az amazónokat csak azokból a halálra itélt nőkből szervezték, kik kegyelem utján besoroztattak. Az. amazónok nem mehetnek férjhez, de a király tetszése szerint válogathat közöttük. Kik a szüziesség fogadalmát megszegik, kivégeztetnek. Az amazónok büszkesége, hogy a háboruból minél több diadaljelvényt hozzanak magukkal, különösen foglyokat, levágott fejeket stb. Vadságukban . szinte érzéketlenek a fájdalom iránt. Béke idején rendes fegyvergyakorlatokat tartanak és mesterségesen készült, tövisekkel fedett állványokat ostromolnak; a megsebesültnek még jajgatnia sem szabad. A mostanában folyó francia háboruban Dodds francia ezredes ismételve dicsérte az amazón hadsereg szívós ellenállását. Az A. hadseregről l. Burton kapitány és Ellis ezredes műveit (Földrajzi Közlemények 1892, 145-147.l.). 1892-ben Budapesten is mutogattak egy dahomey-i amazón-csapatot.
