Barthélemy Saint-Hilaire
Barthélemy Saint-Hilaire (ejtsd: -szént-ilér) Gyula, francia tudós és államférfiu, szül. Párisban 1819. Tanulmányait bevégezvén, pénzügyminiszteri tisztviselő lett, de hirlapírással is foglalkozott. 1827-30. a Globe és a National munkatársa volt. Mint hirlapíró a Thiers, Mignet, Rémusat és mások által az 1830-iki kir. «rendeletek» ellen kiadott tiltakozást szintén aláírta. 1833 végén lemondott a politikai irói pályáról és a tudományos irodalomnak szentelte idejét. Aristoteles műveinek fordítása révén a College de France-on a görög és római bölcsészet tanára lett, 1839. pedig az erkölcsi és politikai tudományok akadémiája választotta tanárának. Az 1840-iki miniszteriumban négy hónapon át a közoktatásügy államtitkára volt. 1848. a Seine el Oise-departement az alkotmányozó és törvényhozó nemzetgyülés tagjának választotta, hol a mérsékeltek pártjához csatlakozott. Az 1851. államcsiny után a Mazasba zárták, 1852. pedig megfosztották tanszékétől, mert III. Napoleonnak nem akarta letenni a hűségesküt. 1855-58. Lessepssel a szuezi csatorna megteremtése érdekében buzgólkodott. 1867. a sorbonnei könyvtár őre lett. 1871.-73. pedig hivatalfőnök és Thiers köztársasági elnök vezértitkára volt. Mint a versaillesi nemzetgyülés tagja a balközéphez tartozott. 1876. a szenátus örökös tagjának választották. 1880 szept. 30-tól átvette a Ferry-minisztériumban a külügyi tárcát, melytől azonban már a következő év novemberében megvált. Mint tudós nagy érdemeket szerzett a görög és az ind bölcsészet s a szanszkrit nyelvtudomány terén. Főbb művei: Aristoteles eml. fordítása; De la logique d'Aristote (1839, 2 k.); De l'école d'Alexandrie (1845); Sur les Védas (1854); Du Bouddhisme (1855), Le Bouddha el sa religion (3 kiad. 1866); Mahomet et le Coran (1865); Philosophie des deux Ampere (2. kiad. 1869); A la démocratie française (1874); De la métaphysique sa nature et ses droits (1879). Magyar fordításban: A filozofia viszonya a természettudományokhoz és a valláshoz. Fordította Péterfi Jenő (Budapest 1890. Akadémia). Azonfelül sok értekezést írt még a Journal des savants-ba. (Grande Encyclopédie V. 528.)
